A Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
A Kerepesi úti temető 1999-ben
majd alelnöke, a MTESZ Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága elnöke, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára, majd elnöke, a Szocialista Országok Műszaki Tudományos Szervezeti Szövetségének /FENTO/ alelnöke; az MTA tagja és főtitkár-helyettese) 1917-1988. Kovács István (fizikus, egyetemi tanár, tanszékvezető; az Acta Physka főszerkesztője, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete igazgatója, az MTA Fizikai Bizottsága spektroszkópiai albizottságának elnöke, a Tudományos Minősítő Bizottság fizikai és csillagászati szakbizottsága elnöke, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége /MTESZ/ budapesti szervezetének társelnöke; a New York-i Tudományos Akadémia és az MTA tagja) 1913-1996. Kürti Miklós /Kurti/ (fizikus, egyetemi tanár; 1940-től a brit atombomba-program egyik vezető tudósa; a Royal Society tagja és alelnöke; az Acta Physka szerkesztő bizottságának tagja, az MTA tagja) 1908-1998. Nagy Lajos (régész, egyetemi tanár, a Fővárosi Régészeti Intézet és az Aquincumi Múzeum igazgatója, az aquincumi orgona feltárója; az MTA tagja) 1897-1946. Osztrovszki (ryörgy (vegyészmérnök, miniszteri biztos, miniszter-helyettes, a Magyar Állami Szénbányák vezérigazgatója, az Országos Tervhivatal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, majd az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese, a KGST moszkvai titkárságának helyettes titkára; az MTA tagja, főtitkára) 1914-1988. Radnót Magda (orvos, szemész, egyetemi tanár; az Állami Szemkórház főorvosa, a Magyar Szemorvosi Társaság főtitkára, majd elnöke, az Európai Szemészeti Tanács elnöke, több hazai és külföldi tudományos társaság és akadémia tagja; a Szemészet főszerkesztője, több más lap szerkesztő bizottságának tagja, az Újabb eredmények a szemészeiben című sorozat megalapítója és főszerkesztője, a szemészeti pathológia, histológia és ultrastruktúra úttörője; az MTA tagja) 1911-1989. Rédei László (matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja) 1900-1980. Simonovits Istvéin (orvos, belgyógyász, hematológus, egyetemi tanár; az egészségügyi miniszter első helyettese, a SOTE Egészségügyi Szervezési Intézete igazgatója, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatója; a magyarországi csecsemőhalandóság leküzdésének egyik vezetője, az izotóplaboratóriumok, valamint a klinikai és kórházi könyvtárak országos hálózatának megszervezője, az első magyar nyelvű társadalomegészségügyi és egészségügyi szervezéstani tankönyv szerzője; az Orvosképzés című lap újraindítója és szerkesztője; több nemzetközi tudományos társaság tagja, az MTA tagja) 1907-1985. Stark Ervin (orvos, fiziológus, egyetemi tanár; az Acta Medica főszerkesztője, az Acta Physiologica szerkesztő bizottságának tagja; az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete igazgatóhelyettese, majd igazgatója, az MTA Endokrinológiai és Anyagcsere-kutatásokkal foglalkozó Bizottsága elnöke, a Tudományos Minősítő Bizottság orvosi elméleti szakbizottsága elnöke, a Magyar Élettani Tár-
