A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

Vörösmarty Mihály sírja a temető fala mellett 1993 Tóth Vilmos felvétele „Pest város új köztemetője hivatalosan csak 1849. április l-jén, virágvasárnap nyílt meg. " golt állapotba került, hogy 1858-ban a városi tanács egy bizottságot volt kénytelen létrehozni, amelynek feladata a temető ügyének kivizsgálása volt.

3 1860-ban a város vezetése visszavette a bérletet, és a Kerepesi úti temető kezelése egy újabb bizottság hatáskörébe került, 1860. június 23-án pedig Pest város köztemetőjévé nyilvánították. A Kerepesi úti temető gyakorlatilag is visszakerült a város kezébe, és a tanács rendelete alapján minden más pesti keresztény temetőt végleg be kellett zárni. Bár a temetések nyilvántartása már 1852-ben megkezdődött, ez 1860-tól vált módszeressé (a temető főkönyvei ma 1887-tel kezdődően vannak meg). 1865 februárjában készült el a temető teljes területének átfogó rendezési terve, Walthier G. Antal munkája. A nagy múltú keresztény felfogás szerint a temetőknek közvetlen kapcsolatban kell lenniük a templomokkal és az azokban elhelyezett ereklyékkel, amelyek így mintegy intermediális szerepet töltenek be Isten és az emberek közt. A temetőkkel kapcsolatos, higiéniai és városrendezési okokkal magyarázható állami rendelkezések időszaka után — erre Magyarországon 1775-ben került sor— temetőkápolnák létesítésével tettek eleget ennek az elvnek.

4 1857-ben, városi rendeletre, a Kerepesi úti temetőben is épült egy kápolna, amelybe, nem egészen legális módon, karmelita szerzetesek költöztek, akik hamarosan a Bach-korszak Pestjének hírhedt németesítő eszközeivé váltak. Magyarellenes uszításuk miatt Pest városa 1861-ben Scitovszky János hercegprímáshoz fordult, és az amúgy meglehetősen merev gondolkodású 3 Fehér: i.m., 1933:88. old. < Fehér:i.m., 1933:71.old.