A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
sonlóan, külön műfaja alakult ki. A háború döntő fontosságú hivatkozási alap maradt, kiváló ürügy egy amúgy is neves síremlék kultikus értékének megnövelésére. így előfordult, hogy még egy 1929-es halálesetnél is hangsúlyozottan a háborút jelölték meg annak okaként (Davida Jenő anatómus sírján). A továbbiakban az árkádok környékén kapott sírhelyet 1915-ben Lövik Károly író, Klein Gyula botanikus és Tauszk Ferenc belgyógyász, 1916-ban Németh József színész, 1917-ben Haggenmacher Henrik sörgyáros és Madarász Viktor festőművész, 1920-ban a két meggyilkolt baloldali publicista, Bacsó Béla és Somogyi Béla (akkor a 27/1. parcellában temették el őket, de sírjuk ma már máshol van), 1921-ben Lánczy Leó bankigazgató, 1922-ben Serbán János mezőgazdász, 1923-ban Schunda Vencel József hangszerkészítő és Kacsóh Pongrác zeneszerző, 1926-ban Blaha Lujza és Meszlényi Adrienne színésznők (előbbi kiemelt díszsírhelyen, utóbbi apja már jó ideje itt álló sírboltjában), 1928-ban Alpár Ignác építész, 1929-ben Rákosi Jenő publicista, 1936-ban Gerenday Béla, a kőfaragó cég tulajdonosa, 1938-ban Blaskovics László szemész és Vértesy Sándor gazdaságpolitikus, 1941-ben pedig gróf Csáky István külügyminiszter. Az árkádsorok közelében történt temetések közül azonban Ady Endréé volt a legfontosabb, 1919 januárjában: az akkor két hónapja létező magyar köztársaság által rendezett első és egyetlen nagyszabású dísztemetés. Halálának időpontja azt ered36 Károsy: i. m., 1934:245-265. old. 37 Vö. W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál, in Láng József szerk.: Tegnopok és holnopok árján, Bp. : ményezte, hogy rendkívül előkelő helyen jelölték ki a sírját, és így később nem kellett újratemetni: ma is ugyanott, a 19/1. parcellában nyugszik. 1928-ban írták ki a készítendő síremlékre a pályázatot, amelyen hetven szobrász több mint száz tervvel vett részt (ezekből külön kiállítást rendeztek a Műcsarnokban). Az első pályázat után hét művész kapott megbízást újabb tervek készítésére. A síremlék felállításáig Ady sírján egy csónakorrú fejfa állt (erre pedig egy lant és egy toll ábráját vésték, ami meglehetősen furcsa összképet eredményezett). A legjobbnak ítélt terv alapján készült művet, Csorba Géza alkotását 1930-ban avatták fel. 37 A szobor a második világháborúban súlyosan megsérült, de hibáit kijavították. Az Adyt megjeleníteni kívánó alkotásról — megszületésétől napjainkig — szélsőségesen eltérő vélemények csaptak össze. Az utóbbi évtizedekben számos rendkívül hatásos Ady-szobrot mintázó Melocco Miklós szerint el kellene távolítani, hogy helyére egy méltóbb mű kerülhessen. (Melocco vállaltan erre a célra készítette el híres Ady-oltárát és debreceni szobrát, a „Saját sírja előtt álló Ady"-t.) Ady sírjának felállításával kialakult a főút két árkádsor közt haladó szakaszának vizuális lezárása: a Fülöp Elemér készítette Blaha Lujza-síremlék, a Jókai-körönd, valamint az Adyt ábrázoló szobor triásza, illetve ezek mögött az Aich-sírbolt és a Malosikmauzóleum. 1945 után az árkádok környéke tovább őrizte rangját: ide temették át a Kerepesi úti temető más részeiről, illetve más főváPetó'fi Irodalmi Múzeum - Népművelési Propaganda I roda, 1977: 361-416. old.
