A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

A Salgótarjáni úti izraelita temető 1908-ban elkészült szertartási épülete, Lajta Béla alkotása 1989 Sándor P. Tibor felvétele Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „...A főváros temetőiben megnövekedett... a szavakkal kifejezhetetlen, ünnepélyes melankóliának, komor nyugalomnak és titokzatos, monumentális fenségnek a szerepe... " volt szó, ez a „polgári vanitas-ikonográfia" mégiscsak kis számú témát variált, az antikvitás, a kereszténység és a magyar nemzettudat jellegzetes motívumainak és szimbólumainak felhasználásával és sokszor ötvözésével.

3

' A historizmus síremlékei a halállal az életmű maradandóságát próbálták meg szembeállítani. Ennek eredménye sokszor az elhunyt érdemeinek „leltárszerű" számbavétele lett, vagy az, hogy a halottról az élőkre, a tiszteletadásról magára a gyászra terelődött a hangsúly, a hozzátartozók vesztesége vált a legfontosabbá.

32 Ez a tematika a mai napig rányomja bélyegét a hazai urbánus típusú temetőkre: a 20. századi síremlék-művészet gyakori forma31 Vö. Németh Lojos: Funerális művészet, in: Ars Hungorico 11:1 (1983), 7-19. old. 32 Nagy I.: i. m., 1 993:121. old.