A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
kel Sándor sírját. Lyka Károly összevetése ezzel a két szobrásszal kapcsolatban nagyon találó: szerinte míg Donath a gyász ünnepélyes pátoszát szólaltatja meg sok fantáziával, addig Kallós egy líraibb, érzelmes síremlék-típust képvisel, ahol a finom, tartózkodó mozdulatok kerülnek előtérbe. Donath a temető „szónoka", míg Kallós inkább a „lírikus". 29 Mindketten olyan gyakran részesültek funébris jellegű megbízásokban, hogy ebben az időszakban szinte kizárólag temetői szobrokkal foglalkoztak. Donath az általa megteremtett egyedi, újszerű halál-allegóriákat tradicionális attribútumokkal kombinálta. Kompilatív síremlékeinek témája egyértelműen a halál, az elhunyt ábrázolása teljesen háttérbe szorul. Kallós alkotásai egyértelműbbek és 30 szűkszavúbbak. Irányi Dániel síremléke olyan népszerűvé vált, hogy később köztéri emlékműként is felállították. Kallós a síremlékeit kiváló építészek közreműködésével készítette: közéjük tartozikTátray Lajos, Márkus Géza, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos. A magyar historizmus nagy szobrász-triászából elsősorban Stróbl Alajos művei kerültek ide a századforduló körül (például Zichy Mihály, Szilágyi Dezső, Kelety Gusztáv és Balogh Tihamér sírjára). Zala György, akit Petrik Albert Donath mellett elsődlegesen kiemelt, a fent ismertetett parcellákba csak egy síremléket készített, Beöthy Ákosét (a temető más részein számos művét felállították). Fadrusz Jánosnak két alkotása is áll a 28. parcellában, de egyik sem síremléknek készült: Szilágyi Sándor domborműve a nagy történész tisz29 Lyka Károly: A temető szobrászai, in: Szobrászatunk a századfordulón (Magyar művészet 1896-1914). Második teletére készített plakettjének felnagyított másolata, saját sírjára pedig híres Krisztus-szobrának egy példánya került. (Utóbbinak egy másik példánya a közeli 20. parcellában, Heinrich Ferenc sírján látható). A Deák-mauzóleum körül a századfordulón felállított szobrok közül fontosak még Róna József (Klapka György, Telepy Károly), Margó Ede (Vízvári Gyula, Szigeti Jolán), Radnai Béla (Damjanich Jánosné, Thaly Emil), Damkó József (LubrichÁgoston és Sóltz Vilmos), valamint Teles Ede munkái (utóbbi alkotása a méltán népszerű Barabás-síremlék). Egy-egy művet készített a temetőnek erre a részére Kiss György, Ligeti Miklós, Somló Sári, Kozma Erzsébet, Pásztor János, Bory Jenő, valamint Horvai János. A 28. parcella jelentős síremlék-architektúrái fűződnek Hikisch Rezső, illetve Kosztolányi Kann Gyula nevéhez. Az Irányi-síremlék mellett Zichy Mihályé az, amelynek később köztéri változata is született. Ez a kettősség, a síremlék és az emlékmű funkciójának ez a bizonytalan összemosása századunkban elterjedt jelenséggé vált, de fordítva: köztéri szobrok másodpéldányai vagy variációi kerültek a temetőkbe, például a Kerepesi úti temetőben Csontváry Kosztka Tivadar vagy a Farkasrétiben Bartók Béla sírjára. Ez nem egy esetben akkor is megtörtént, persze kevésbé publikusan, ha nem ugyanazon személy emlékművéről és sírjáról volt szó, sőt, ha a két témának semmi köze nem volt egymáshoz (ma például egy agrártörténeti eseményt megörökítő vidéki emlékmű másodkiadós, Bp.: Corvina, 1983:50-52. old. 30 Nagyi.:i.m., 1993:119.old.
