A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

hiszen az éves temetések száma azóta jócskán lecsökkent. Az 1920-as évek első felében temették át a 29/1. számú parcellába többek között Czuczor Gergelyt, Garay Jánost, Egressy Gábort, Szontágb Gusztávot és Eáncsy Lajost, Remellay Gusztáv és Bernát Gáspár írókat, Tóth József színészt, valamint az 1849-ben kivégzett minisztert, Csány Lászlót. Utóbbi, valamint az 1846-ban meghalt — és egykor a Váci úti temetőből áthozott — Horvát István történész kivételével valamennyi ide temetett személy az 1853 és 1873 közti két évtized neves elhunytjai közül került ki. Az exhumáltak közül a 9. parcellába került több egykori híres színész (Szentpétery Zsigmond, Udvarhelyi Miklós, Hegedűs Lajos, Szerdahelyi József és fia, Szerdahelyi Kálmán), valamint Zilahy-Kiss Imre költő, Reviczky Szevér publicista, Czakó Zsigmond író, Tasner Antal, Széchenyi titkára, Mosonyi Mihály zeneszerző, Gaál József író és Lázár Vilmosné, az Aradon kivégzett honvéd ezredes özvegye (őt, valamint Udvarhelyit és Mosonyit később újra áttemették). Az 1847-ben elhunyt, és korábban egyszer — szintén a Váci úti temetőből — már áttemetett Czakó kivételével az 1851-től 1873-ig terjedő időszak halottairól van szó. 1945 után temették ide a szintén 1873-ban elhunyt Dorner József botanikust. Nem a 9. és a 29/1. parcella volt azonban az áttemetések kizárólagos célpontja, sőt, egyeseket, például a már említett Pesty Frigyest, vagy az 1901-ben elhunyt gróf Ráday Gedeont, az ország alsó-tiszai vidékének hírhedt királyi biztosát nem is a Kerepesi úti temetőben temettek újra. A kiürített parcellák közt voltak az egykor rangos 25., 26. és 26/1. számúak is, innen exhumálták például Gaál Józsefet, Czuczor Gergelyt, Csány Lászlót, Szerdahelyi Kálmánt vagy Mosonyi Mihályt. A 26/1. parcellában azonban eredeti helyén maradt a kilenc vértanú emlékműve és Böszörményi László sírja (ma már csak az utóbbi van ott). Az áttemetettek legtöbbje, például Czuczor, Czakó vagy Egressy Gábor később új síremléket kapott (többen szóvá tették, hogy nem egyszer a réginél hitványabbakat). Ma is az eredeti, áttemetés előtti sírkő látható például Csány vagy Remellay sírján. Az új feliratok szövegét a családok, valamint irodalmi egyesületek bevonásával döntötték el. Az exhumáltak mellett 1924-ben a főváros egy sor további, a Kerepesi úti temetőben nyugvó személy nevét tette közzé, akiknek a sírjára új síremléket fog állíttatni, összesen 20-25 millió koronás költséggel. Régi, felszámolt, de még jó állapotban lévő köveket is átvéstek erre a célra. A harminckét névből álló listán elsősorban azok kaptak helyet, akiknek munkássága — a város akkori vezetése szerint — nagy mértékben szolgálta Magyarország és Budapest fellendítését. Az egyes díszsírhelyeket és síremlékeket különféle intézmények, egyesületek igényelhették a fővárostól. A régi parcellák kiürítése után nagyszabású rendezési program vette kezdetét. 1921-ben elrendelték, hogy a Kerepesi úti temetőt díszsírkertté kell átalakítani, amelynek első lépéseként a főbejárat mellett eddig működő kertészetet át kell költöztetni, és a helyén parkot, később pedig esetleg új, reprezentatív díszparcellát keli kialakítani. Új temetői épületek létesíté-