A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
23. parcella találkozásánál. A mauzóleumot, amely máig Magyarország legnagyobb méretű funerális építménye, Gerster Kálmán tervezte, a szobrok alkotója pedig Stróbl Alajos volt. Az egyes részletek kivitelezésében közreműködött például Jungfer Gyula, Kauser József, Kölber Dezső vagy Róth Miksa. 20 1909. november 25-én temették ide Kossuth Lajost, valamint feleségét, lányát és húgát, 1914-ben Kossuth Ferencet, 1923-ban pedig Kossuth Lajos Tivadart, a család utolsó tagját, aki 1918-ban halt meg, de földi maradványait a háború és annak következményei miatt csak ekkor lehetett Olaszországból hazahozni. Általában is elmondható, hogy minden idők legnagyobb szabású, legteátrálisabb magyarországi temetései a Monarchia korában zajlottak. A három legpompásabb 1876-ban Deák és 1894-ben Kossuth temetése, valamint 1906-ban Rákóczi és társai hamvainak hazahozatala volt. Ezek a bizottságok által szervezett és jelentős művészek koreografálta felvonulások és temetői szertartások valódi ünnepek voltak, de elfogadhatatlan az az állítás, hogy az önreprezentáció és politikai célok szolgálatába állított látvány mögött semmi őszinteség ne lett volna. A nagy, jelképpé magasztosuló temetések mellett szinte minden, a századforduló körül elhunyt kiemelkedő személy gyászszertartásával látványos pompa, díszes ravatal, hatalmas tömeg járt együtt. Az ország és a főváros lakossága büszke lehetett politikusaira és közéleti személyiségeire, tudósaira és művészeire, és Budapesthez hasonKossuth Lajos mauzóleuma 1910-es évek Magyar Nemzeti Múzuem Történeti Fényképtár „... máig Magyarország legnagyobb méretű funerális építménye. " 20 Vö. Csorba Csilla, E.: A Kossuth-mauzóleum építéstötténete, in: ArsHungoricaU.] (1983), 127-1 58. old.
