A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)
A Kerepesi úti temető másfél évszázada
nek —, valamint katonatiszteknek és egyenruhás sorkatonáknak nem, vagy legfeljebb csak magánemberként volt szabad részt venni a szertartáson. Utóbbit a főváros szervezte meg és bonyolította le, és Kossuth hivatalosan mint Budapest díszpolgára részesült sírhelyben (bár a kormányfő, Wekerle Sándor a színfalak mögött jelentős mértékben elősegítette a temetés lebonyolítását). 19 Kossuth Lajos mauzóleumának megtervezésére 1900-ban írtak ki pályázatot. 1902-ben született meg a hatalmas vihart kavart döntés, amelynek nyomán 1903 szeptemberében kezdődött meg és 1909-re fejeződött be az építkezés a temető III. számú kapujával szemben, a 22. és a i<? Vö. Borús Judit: Kossuth a főváros halottja, in: Budapesti Negyed 2:1 (1994), 35-58. old. Kossuth Lajos ideiglenes sírja 1890-es évek Budapesti Történeti Múzeum KiscelH Múzeuma „... a dualizmus idején a legnagyobb taglétszámú egylettípus a temetkezési egylet volt... "