A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

vagy Pulszky Ferenc. Többségük esetében azonban már nem új sírhely választásáról, hanem egy-egy — akár már évtizedek óta is működő — családi sírboltba való temetkezésről volt szó. így került például Hunfalvy az apósa, Pulszky pedig a nagybátyja mellé: előbbi id. Rock István, utóbbi Fejérváry Gábor sírjába. Okét, mint a Kerepesi úti temetőben sírhelyet választó első generáció prominens tagjait, fentebb már megemlítettük. 1891-ben egy rövid időre a temető fala mellett temették el Semmelweis Ignác hazahozott hamvait is. O 1865-től 1891-ig Bécsben, a Schmelzi temetőben nyugodott, majd három éven át, 1894-ig családja j. 107. számú falsírboltjában. Újabb — ezúttal már nem családi, hanem közösségi kezdeményezésre történő — exhumálását követően a 21. parcellában volt a sírja, 1930-tól 1963-ig pedig a 34/2. parcella egyik díszsírhelyén (1894-ben készült síremléke, Schickedanz Albert és Ilerczog Fülöp műve ma itt látható). Ötödszörre, halála centenáriumán szülőháza, a mai Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeum udvarán kialakított sírboltban temették el, ahová új síremlékét Borsos Miklós készítette. 1878-ban nyílt meg, szintén a fal mellett, az első piarista sírbolt, ahol 1886-ig többek mellett négy akadémikus piaristát is eltemettek, akik közül kettőt (Szepesi Imrét és Schirkhuber Móricot) halála után hoztak át ide, kiváló példájaként a tudatos, de kiemelten csupán egy bizonyos kört (ezúttal a szerzetesrendet) érintő pantheonizációnak. Ferences, cisztercita és szervita temetkezési hely is létesült egyegy falsírboltban, valamint két apácarendi sírhely. Később, a temető más részein, jeDeák Ferenc síremléke — Alpár Ignác terve Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „... eldőlt, hogy itt lesz a régi, nevezetes sírkövek összegyűjtésére szolgáló első díszpaixella is. "