A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

KARINTHY FRIGYES Gondolatok a Kerespesi temetőben

A spiritiszták zagyva, műveletlen, módszertelen módon tenyésztett agy-dudváin, a különféle od és ektoplasma és asztrálanyag felvetésen, ami szerintük a holttetemből alakul, hogy az elevenhez hasonló kísértetté finomuljon, csak mosolyogni tudok. De éppenúgy mosolyognak azokon, akik lehetetlennek bélyegeznek előre akármit olyan területen, amiről semmit se tudunk. Chestertonnak nincs igaza, mikor azt állítja, hogy százmillió vénasszonynak, akik látták a kísértetet, inkább hisz, mint néhány vénembernek (a tudósoknak), akik nem látták. De igaza volna, ha úgy fogalmazná a dolgot, hogy nem valódi tudós, aki azt állítja, hogy a vénasszonyok nem láttak semmit. A valódi tudós legfeljebb azt állítja, hogy amit a vénasszonyok láttak, nem volt kisértet. De lehet valami más. És lehet, hogy ez a másvalami csakugyan a holttetemből táplálkozik — s hogy létrejöhessen, nyilván szüksége van arra a természetes, meghatározott rendű és tartalmú folyamatra, amit feloszlásnak és enyészetnek nevezünk, gyarló emberi szóval. Erőszakkal beavatkozni ebbe a folyamatba nem tanácsos, míg meg nem értettük teljesen jelentőségét. Tűzhelyek alá, lombikok közé, forrasztói csövekbe, az életjelenségeknél jobban ismert, egyszerűbb anyagok keverésére és alakítására való a tűz. A temető még nem halál. Ott még történik valami, ott még szerepe van annak a rejtelmes Szellemnek, akinek munkáját éppen azért nem ismerjük eléggé, mert mi is az ő munkájának eredménye vagyunk. A temető halk, szerény, biztató csendjét ne verje fel a tűz. A könny, amit elégett, szállingózó porod csiklandozna ki szemünkből, halott, nem az a könny, amire az élőnek szüksége van. Eejfád és koporsód és sírod és szelíden enyésző tested kell hozzá — mintha közvetlenül, belőled szivárgott volna fel, gyökeretvert lábaimon át, karjaim kitárt ágaiba, száraz, könnyszomjas szemeimbe, hogy visszahulljon a rögbe, amiből vétetett. Karinthy Frigyes: Gondolatok a Kerepesi temetőben. In: Várospolitikai Napló, 1938. 8. sz. 6-9. old.