A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

Krecsányi Ignác színigazgatóé. Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök — eredetileg a Vízivá­rosi temetőben eltemetett — hamvai a 10/2. parcellába kerültek, ahol 1971-ben avatták fel új síremlékét, Grantner Jenő és Zilahi István alkotását. Vásárhelyi régi, sze­rény sírköve szintén itt látható, de ezen még nem szerepelnek azok a híres sorok, amelyeket Vörösmarty Mihály írt a mérnök halálakor, sírvers gyanánt, és amelyek az új síremlékre már felkerültek. A Kerepesi úti temető ma is meglévő 1890 előtti síremlékeinek egy jelentős ré­sze tehát más temetőkből származik. Sok­szor nagyon régi, több átvésésen is keresz­tülment kövekről van szó, amelyek pontos kora megállapíthatatlan. Az bizonyos, hogy ma a 17/1. és a 31/2. parcellában találhatók a temető legrégibb sírkövei, de ezek nem eredeti helyükön állnak, mint a falsírboltok síremlékei, és sokszor nem is az eredeti szöveg olvasható rajtuk. 51 A különféle átte­metések révén ismét számos olyan személy sírja került a Kerepesi úti temetőbe, aki a megnyitás előtt hunyt el. Az említetteken kívül ilyen még például az 1812-ben meg­halt Kiss József vízépítő mérnök, aki azon­ban új, modern sírkövet kapott a 11/1. szá­mú parcellában. A másik terület, ahol ebben az időszak­ban számos új síremlék létesült, a 34/1. és a 34/2. számú — a régi és az új — „művész­parcella". Ezekbe 1954-től folyamatosan temettek, szinte kizárólag neves személye­ket, úgy, hogy közben a régi, a két világhá­51 A Budáról átkerült sírkövekhez vö. például: Jegyzék a fabán4uisztinavárosi temető fenntartani javasolt sírjairól és síremlékeiről, h. n. [Bp.], é. n. [1930].; Jegyzék a vízivárosi temető fenntartani javasolt sírjairól és síremlékeiről, h. n. [Bp.], é. n. [1931].; Bárány Tamás.- Őszi séta a Németvölgyi úti ború között itt összegyűjtött síremlékek nagy többsége is a helyén maradt. Az, hogy a két parcella kialakítása már 1954-ben folytatódott — elsőként Nagy Lajost te­mették ide —, arra utal, hogy ekkorra már biztosan lekerült a napirendről a temető teljes felszámolása. A 34/1. parcellában ka­pott sírhelyet 1957-ben Holtai Jenő, 1961-ben Vedres Márk szobrász és Mező Ee­renc sporttörténész, 1972-ben pedig Med­gyaszay Vilma színésznő. 1973-ban egy­szerre hozták haza és temették ide Beregi Oszkár színész és veje, Pataky Kálmán ope­raénekes hamvait. 1995, illetve 1996 óta itt nyugszik Mándy Iván és Goda Gábor is. A 34/2. parcellába az ötvenes évektől szekunder temetéssel került például Lige­ti Antal festőművész (a falsírboltok felszá­molt szakaszáról), Paizs-Goebel Jenő festő­művész vagy Krúdy Gyula, Ferenczy Károly és Nagy Balogh János. Itt kapta meg har­madik nyugvóhelyét az először a Tabáni te­metőben, majd a gellérthegyi pálos szikla­templomban eltemetett Virág Benedek is. 1966 februárjában itt temették el báró Mednyánszky Lászlónak a bécsi Zentral­friedhofból hazahozott hamvait, ugyan­ezen év augusztusában pedig Csontváry Kosztka Tivadar földi maradványait. Utób­bi eredetileg az Óbudai temetőben nyugo­dott, de 1953-ban sírját felszámolták, ham­vait pedig exhumálták, és közös sírba temették. 1965-ben azután felkutatták a csontokat (a koponyát a híres Önarckép alapján Bartucz Lajos tudta azonosítani). A negyvennyolcas temetőben, in: Budopesl'1947:391-393. old.; Zakariás G. Sándor: Budapest, Bp.: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961:179-180. old.; Pogány Frigyes szerk.: Budapest műemlékei II., Bp.: Akadémiai, 1962: 551-562. és 583-595. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom