A Kerepesi úti temető. I. - Budapesti Negyed 24. (1999. nyár)

A Kerepesi úti temető másfél évszázada

galom mártírjai szerepelnek, az ötödiken és a hatodikon pedig vegyesen a tanácsköztársaság további vezetői, koncepciós perek áldozatai, valamint művészek és tudósok. A kronológia egyedül a hatodik pilonon borul fel, mert ide utólag is véstek be neveket. A 12. számú oldalparcellát 1975-től 1989-ig használták. Elsőként egy kiváló tudós, Benedikt Ottó került ide, utána inkább miniszterekés más politikusok, de itt temették el például Dobozy Imre írót is. A rendszerváltás óta új sírt itt sem nyitottak, de a meglévőkbe néha még temettek egyegy családtagot (1996-ban például így került ide Erdei László filozófus). Ebben a parcellában temették el 1989-ben, nem sokkal Nagy Imre és társai újratemetése után, több százezer ember jelenlétében Kádár Jánost is. Egykor ő döntött úgy, hogy a munkásmozgalom pantheonján belül az egyes sírok és feliratok egyszerűek és egyformák legyenek (önkéntelenül is gróf Széchenyi Istvánnak az Üdvlelde kapcsán megfogalmazott elveit elevenítve fel), és a ritmikusan ismétlődő síremlékek homogén együttesében a reprezentációt csupán a közös, egyedüliként kiemelt vonás jelentse (az ötágú csillag). O maga azonban, paradox módon, elkülönített sírhelyet kapott — amelyet Grósz Károly jelölt ki —, valamint eg)' méretében és anyagában a többitől elütő, kiemelt síremléket. Az, hogy nem a legprivilegizáltabb helyre temették, hanem — a mauzóleumhoz képest — a perifériára, furcsa dolgot eredményezett: az egykori oldalparcellát tette a munkásmozgalmi pantheon legfontosabb pontjává, amelyhez képest a centrális rész másodlagossá vált. Ma Kádár János nyughelye a Kerepesi úti temető két legláA munkásmozgalmi mauzóleum alsó szintje 1983 MTI Fotó - Diósi Imre felvétele Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény „A hivatalos álláspont szerint, bár a pantheonba való bekerülés ?nár eleve nagy dicsőség volt, meg kellett különböztetni a mozgalom «legkiemelkedobb» és «kiemelkedo» személyeit. "