Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

,NEKEM A TÉMÁM BUDAPEST"

A Palermo kávéház biliárdterme 1900-as évek „... a biliárdon való nagy ügyességaz elpocsékolt ifjúságnak a tanújele!" tisztán csak hiúságból. Az indiánusok az elejtett ellenfelek skalpjaival ékesítik övüket, a mi kesztyűs indiánjaink a garzonszobájukat ékesítik a meghódított nők hajfürtjeivel fotográfiáival és szerelmes leveleivel. Ezek a hajfürtök, ezek a fotográfiák és szerelmes levelek pedig nem kedves emlékek egy elmúlt, bár léha, de boldogító szerelmi epizódról, hanem győzelmi trófeák, melyekkel frivolul kérkednek. Ez a divatos erotikum hajtja a hódítók ügyetlenebb vagy szerencsétlenebb részét a kávéházba, a kasszírnő hálójába. Bizonyos illúziójuk van, hogy ők hódítanak, midőn a kasszírnő kegyeit élvezik. Pedig ez a szegény leány undorodik tőlük, ha tisztességes és kineveti őket, ha nem az. Arra való ő, azért ültetik trónra, hogy sima, szép ábrázatával csalogassa és lekösse a vendégeket. Kötelessége, hogy mindenkinek mosolyogva, nyájasan feleljen, aki szót intéz hozzá, hogy megszorítsa a feléje nyújtott vadon idegen