Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)
SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"
érti, miért ítélték (köz)veszélyesnek őket, feledésre kárhoztatva szerzőiket. Úgy vélem, mindennek szemléletes példája Kóbor Tamás életművének utóélete. Ki volt Kóbor Tamás? Nos, a magyar irodalom olyan szerzője, akiről 1910-ben azt gondolta az egyik legolvasottabb képes folyóiratunk ismeretlen méltatója, hogy „ha franciának születik, ma a világ első írói között emlegetik. De mert magyar, meg kell elégednie a mi közönségünk lelkes elismerésével. Pompás szatírája, közismerete és mindent meglátó készsége a vezércikkírók és novellisták legelsőjévé avatták". 4 Róla jegyezte fel Somlyó Zoltán húsz esztendő múltán, hogy „írói pályájának legfelületesebb elemzése is arra a megállapításra vezet, hogy a magyar világvárost, még Bródy Sándort is megelőzve, a maga specifikusságában, külön fajiságában, élettempójában Kóbor Tamás érezte át legelőször és mutatta be leghívebben és legteljesebben". Ugyancsak ő az, akit Ady a századfordulón az „e hazában még divatossá nem vált gondolkodás legkülönb vitézének" tartott, 6 és akit Krúdy meg Kosztolányi egyaránt mesterének tekintett. A mindenhol jeleket látók számára szimbolikus lehet, vagy miként Rubinyi Mózes írta: „van abban valami kísértetiesen érde4. Tolnai Világlapja, 1910. december 25.3016. old. 5. Somlyó Zoltán: Kóbor Tamás negyven éve. Múlt és Jövő, 1931. 4. sz. 144. old. 6. ae [Ady Endre]: Egy elírt téma. Szobadsóg, 1901. március 20. kes", hogy Kóbor Tamás 1867-ben, a kiegyezés évében, egészen pontosan augusztus 28-án látta meg a napvilágot, azon a napon, amelyet egykoron Goethe is születésnapjaként ünnepelt. Behrmann Adolf— mert így hívták eredetileg — szegény zsidó család legkisebb gyermeke volt, édesapja bádogosként kereste kenyerét Pozsonyban. 1870-ben Budapestre költöztek, ahol a középiskolában a korszak neves filozófusa és esztétája, Alexander Bernát vette pártfogásába a tehetséges fiút; Kant és Spinoza művei mindvégig meghatározták Kóbor Tamás gondolkodásmódját és világszemléletét. Már ekkoriban írt, iskolájában figyelemre méltó költőként tartották számon. A gimnázium elvégzése után jogi végzettséget szerzett, valószínűleg a Jogakadémián. Miután lediplomázott, a Magyar Altalános Hitelbank tisztviselője lett. Abban, hogy nem maradt hivatalnok, a családi kapcsolatok éppen úgy szerepet játszottak, mint a véletlen. Behrmann Adolf ugyanis sógora volt Kiss Józsefnek, aki egyik nővérét vette feleségül. Az akkor már országos hírű költő 1889 legvégén képes irodalmi folyóiratot alapított, és többnyire még sehová sem tartozó, de sikeréhes, ugrásra kész fiatalokkal vette körbe magát /1 Hét szerkesztőségében. 1890 elején banki irodájában unatkozó rokonát is magához hívta, és azonnal a lap egyik szerkesztőjének tette meg. „Von pick auf a generálisságon kezdtem, még In: Ady Endre Összes Prózoi Művei. i. Bp., 1955.470-471. old. S.a.r.: Földessy Gyula 7. Rubinyi Mózes: Kóbor Tamás hetvenedik születésnapjára. Egyenlőség, 1937. október 28.5. old.