Kóbor Tamás, Budapest regényírója - Budapesti Negyed 23. (1998 tavasz)

SÁNTA GÁBOR „A kiábrándult urbanitás poétája"

érti, miért ítélték (köz)veszélyesnek őket, feledésre kárhoztatva szerzőiket. Úgy vélem, mindennek szemléletes példája Kóbor Tamás életművének utó­élete. Ki volt Kóbor Tamás? Nos, a magyar irodalom olyan szerzője, akiről 1910-ben azt gondolta az egyik leg­olvasottabb képes folyóiratunk ismeretlen méltatója, hogy „ha franciának születik, ma a világ első írói között emlegetik. De mert magyar, meg kell elégednie a mi közönsé­günk lelkes elismerésével. Pompás szatí­rája, közismerete és mindent meglátó készsége a vezércikkírók és novellisták legelsőjévé avatták". 4 Róla jegyezte fel Somlyó Zoltán húsz esztendő múltán, hogy „írói pályájának legfelületesebb elemzése is arra a megállapításra vezet, hogy a ma­gyar világvárost, még Bródy Sándort is megelőzve, a maga specifikusságában, kü­lön fajiságában, élettempójában Kóbor Ta­más érezte át legelőször és mutatta be leg­hívebben és legteljesebben". Ugyancsak ő az, akit Ady a századfordulón az „e hazá­ban még divatossá nem vált gondolkodás legkülönb vitézének" tartott, 6 és akit Krúdy meg Kosztolányi egyaránt mesteré­nek tekintett. A mindenhol jeleket látók számára szim­bolikus lehet, vagy miként Rubinyi Mózes írta: „van abban valami kísértetiesen érde­4. Tolnai Világlapja, 1910. december 25.3016. old. 5. Somlyó Zoltán: Kóbor Tamás negyven éve. Múlt és Jövő, 1931. 4. sz. 144. old. 6. ae [Ady Endre]: Egy elírt téma. Szobadsóg, 1901. március 20. kes", hogy Kóbor Tamás 1867-ben, a kiegyezés évében, egészen pontosan augusztus 28-án látta meg a napvilágot, azon a napon, amelyet egykoron Goethe is születésnapjaként ünnepelt. Behrmann Adolf— mert így hívták eredetileg — sze­gény zsidó család legkisebb gyermeke volt, édesapja bádogosként kereste kenyerét Pozsonyban. 1870-ben Budapestre köl­töztek, ahol a középiskolában a korszak ne­ves filozófusa és esztétája, Alexander Bernát vette pártfogásába a tehetséges fiút; Kant és Spinoza művei mindvégig meghatározták Kóbor Tamás gondolko­dásmódját és világszemléletét. Már ekko­riban írt, iskolájában figyelemre méltó köl­tőként tartották számon. A gimnázium el­végzése után jogi végzettséget szerzett, va­lószínűleg a Jogakadémián. Miután ledip­lomázott, a Magyar Altalános Hitelbank tisztviselője lett. Abban, hogy nem maradt hivatalnok, a családi kapcsolatok éppen úgy szerepet ját­szottak, mint a véletlen. Behrmann Adolf ugyanis sógora volt Kiss Józsefnek, aki egyik nővérét vette fe­leségül. Az akkor már országos hírű költő 1889 legvégén képes irodalmi folyóiratot alapított, és többnyire még sehová sem tar­tozó, de sikeréhes, ugrásra kész fiatalokkal vette körbe magát /1 Hét szerkesztőségé­ben. 1890 elején banki irodájában unatko­zó rokonát is magához hívta, és azonnal a lap egyik szerkesztőjének tette meg. „Von pick auf a generálisságon kezdtem, még In: Ady Endre Összes Prózoi Művei. i. Bp., 1955.470-471. old. S.a.r.: Földessy Gyula 7. Rubinyi Mózes: Kóbor Tamás hetvenedik születésnapjára. Egyenlőség, 1937. október 28.5. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom