Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

előszobás polgári lakás, amelynek hálószobájából hiányzott volna. A berendezés tehát intimitást árasztott, az elrendezés szimmetriája pedig a házastársak közti hálószobai egyenlőséget jelképezte. A szimmetriát voltaképpen egy bűtordarab bontotta meg: a toalett-tükör. Talán éppen e „bomlasztást" volt hivatva enyhíteni a tükör triptichonszimmetriája, és a tükörrel szemben lévő sarokban elhelyezett meleg tónusú cserépkályha. Az intimitás és az elzártság egyfajta ünnepélyes titkosságot kölcsönzött a hálószobának, amit valóságos szakrális jellegűvé avattak a struktúra dekorációs elemei. Az ágyak fölött voltak ugyanis elhelyezve a szentképek, a kegytárgyak, a családi portrék és fényképek, az intim áhítat kifejezői. Vallástalan — és ezt demonstrálni kívánó — családoknál a szentképek helyét az intim erotika sztereotípiái, aktok, odaliszkok,