Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

den lakáshoz tartozott egy arányos nagyságú fáskamra és padlásfülke, továbbá a mosókonyha használata. E mellékhelyiségek elosztása, gondozása a házmester sokrétű feladatkörébe tartozott, akinek ugyancsak kijárt a földszinten egy szoba-konyhás udvari lakás. Nagyobb bérpalotákban, ahol a házmester az altiszti lét alsó rangfokozataira avanzsált, odúszerű szoba a segédházmesternek, vagyis a „vicének" is jutott. A szolgálati részhez tartozott a többnyire díszes — a Sugárút sok házában márvánnyal vagy műkővel borított — első lépcsőház, és a kevésbé díszes hátsó, a „cselédlépcső", az emeletenként egyesével vagy párosával sorakozó cselédillemhelyekkel, továbbá a kövezett négyszögletű udvar. A harmadik funkcionális rész, a lakóterület szociálisan is tagolódott. Legnagyobb alapterülete és rangja az első emeleten lévő díszlakásnak volt: vagy maga a háztulajdonos lakott benne, vagy gazdag polgárok, magas rangú nemesi családok, olykor arisztokraták is. A második emelet nagyjából megegyezett az elsővel, a rangbéli különbségeket inkább szimbolikus elemek — az ablakok egyszerűbb kiképzése, az erkély hiánya, a dísztermek kisebb méretei —jelezték. Ez az emelet még mindig a módos középosztályé volt. A harmadik emelet többnyire eltért az alatta terpeszkedőktől: gyakran kisebb méretű lakásokra bontották, és megjelent az udvarra néző, cselédés fürdőszoba nélküli lakástípus is. A nagyobb házakban a földszinten találunk néhány szoba-konyhás vagy kétszobás kislakást. A Körúton ilyenek gyakran találhatók a legfelső emeleten is, kifejezetten a kispolgárság, az alsó középrétegek vagy a munkáscsaládok számára. A pesti bérház szociális szempontból hierarchikusan tagolt, éspedig az első és a harmadik-negyedik emelet között fokozatos átmenetekkel a nagypolgárságtól az alsó középosztályig, a főfronttól hátrafelé pedig a felső középosztálytól a kézműves kispolgárig, egészen a szolgarendű vicéig. Nézzünk minderre néhány példát. A Sugárút 5. számú bérpalota földszintjén 8 bolthelyiség, hozzájuk csatlakozva 5 raktár, egy házmesteri szoba-konyhás lakás (27 m"), egy kisméretű, kétszobás udvari lakás (26 m

2

) és a mosókonyha helyezkedett el. A háznak a főlépcsőház által szétválasztott két udvara volt, az egyik 155, a másik 65 m területű. Az első emeleti díszlakás 7 szobáját két előszoba és a mellékhelyiségek (260 m

2

), a második emeleti megfelelőjének 7 szobáját csupán egy előszoba körítette, és az ebédlő is kisebb méretű volt. Mindkét emeleten a díszlakás mellé még egy mutatós négyszobás lakást is építettek (160 m ). A 3. emeleten viszont az alsó szintek 420 m

2-nyi lakóterületéből 3 ötszobás lakást — pontosabban: két „úribb", 4,5 szobás és egy 2 szoba-3 félszobás lakást (100 m

2

) — alakítottak ki. A házban tehát összesen nyolc lakás volt, két nagypolgári, négy módosabb középosztálybeli, egy szerényebb polgári és egy munkáslakás hátul az udvarban, a „szolgálati" WC mellett.

35 A ház kívülről mutatós, tekintélyes. Homlokzata reneszánsz térképzésű és tagolású, de ablakai mindhárom emeleten barokkosán íveltek. Külleme és tagolása 35. Tervtár. 29 248. sz.