Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)
VÁROS
I. A város a polgárosodás kezdetén Polgárosodás és urbanizáció Bécs és Budapest városfejlődése a 19. században In: Hanák Péter: A Keit és o Műhely. Gondolat. Budapest, 1988. 17-62. old. Az urbanizáció feltételei és a city-képző dés A polgárosodás és a modern urbanizáció közti összefüggést kiindulási evidenciának tekinthetjük, hiszen aligha szorul bizonyításra, hogy a bővülő árutermelés, a kibontakozó tőkés gazdálkodás a középkoritól eltérő, modern városfejlődés és urbanizáció alapfeltétele és elsőrendű ösztönzője. A modern urbanizációt a fallal, privilégiumokkal, limitációkkal körülbástyázott középkori és kora újkori város lassú gyarapodásától, gyakori stagnálásától a teljes nyitottság, a dinamikus terjeszkedés és a gyors növekedés különbözteti meg. A 18. század közepétől-végétől kibontakozó urbanizáció egyik feltétele tehát a falak, a kiváltságok és kötelmek lebontása, a városi közföldek parcellázása és beépítése, a másik a polgárjog megszerzésének szabaddá tétele, a harmadik a tőkés gazdasági és polgári igazgatási és művelődési funkciók fokozatos kiépülése volt. A 19. századi nagyváros már nem csupán iparos település és piacközpont, hanem igazgatási, törvényhozási, kulturális centrum is, és egyre inkább az egész társadalom élet- és gondolkodásmódjának formálója és mintaképe. 1 A modern városoknak a polgárosodás folyamán új funkcionális tagolódásuk és új gazdasági-társadalmi topográfiájuk alakul ki. A polgárosodás ütemének és mélységének megfelelő fokozatosságban szétválik egymástól a munkahely és a lakóhely, a közélet és a magánélet színtere, elkülönül az üzlet: központ, a city s a hivatali negyed