Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

tekét, amely friss forrásvízzel látca el Bécset, és megjavította az egészségügyet. Hanák: Valóban, e téren szinkronban fejlődött a három város. Mindenütt az 1850-es években kezdődött és egy évtized alatt terjedt el a gázvilágítás, amelyet a 20. század elején váltott fel — a jobb belterületeken — a villanyvilágítás. Az 1860-as években tűnt fel a macskaköves nagyvárosi utcákon a lóvasút, amelyet jó harminc év múltán szorított ki a villamos. Az abszolutizmus idején többnyire házi kutak és lajtos kocsik szolgáltatták az ivóvizet, a kiegyezés után épült ki a vízvezeték — örökös gondokkal a vízművek építése, elhelyezése miatt—, fokozatosan vezették be a folyóvizet és építették ki a korszerű csatornahálózatot. Egészében és nagyjából azt mondhatjuk, hogy a 20. század elején érte el e három város a korszerű világítással, vízellátással, csatornázással rendelkező európai nagyvárosok kommunális szintjét. A civilizációs újításokon túlmenően azonban a kapitalizmus természetesen gyökeres változásokat hozott a társadalomban és az életmódban is. Havránek: A felívelő kapitalizmus a társadalom szerkezetét két lényeges ponton változtatta meg. Egyrészt a fővárosba sodorta a tönkrement falusi kismesterek és legények tömegét, az egykori kohászati üzemek munkásait, akik a városban lassan megszokták a nagyüzemi munkás életformát, megtanulták a munkás szolidaritás erejét, megszervezték mozgalmukat. Másrészt kifejlődött, megerősödött a városi burzsoázia. A polgársághoz tartozott az ekkor rétegesedő tisztviselő- és értelmiségi népesség, az igazgatási és a diplomás szakértelmiség; és mellettük a középrétegek, a kispolgárok — ezek többé-kevésbé hasonlóak voltak valamennyi közép-európai városban. Hanák: Budapest sajátosságaként azt teszem hozzá, hogy a polgárság formálódásában nagy szerepet játszottak a német és a zsidó asszimiláns elemek. Az utóbbiak nehezen — illetve egyáltalán nem — olvadtak össze a hagyományos nemesi középosztállyal. így a magyar polgári társadalom kettős szerkezetű volt. Gottas: Ez a folyamat Bécsben másként alakult, amit nevezhetnénk bécsi sajátosságnak is. Itt az egykori feudális vezető réteg lassan átalakult és összeolvadt a pénzvilág és az ipari társadalom felső rétegével, illetve a magas bürokráciával. Ebből jött létre a sajátos „nemzet feletti" bécsi uralkodó osztály.