Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

VÁROS

Bécs-Budapest-Prága városfejlődése Hanák Péter: Amikor az 1790. évi országgyűlésen előterjesztették egy Magyar Tudós Társaság alapításának tervét, székhelyéül Debrecent vagy Székesfehérvárt ajánlották, mint ígéretes jövőjű magyar várost, a németes jellegű Budával és Pesttel szemben. Való igaz, fővárosunk lakóinak túlnyomó része a 18. század végén német volt, és egyötödöt sem tett ki a magyarok aránya. A lakosság kétharmada még 1848-ban is német volt, legalábbis németül írt, beszélt, kereskedett. Tény, hogy kétszáz évvel ezelőtt Buda és Pest provinciális kisvárosnak számított a Habsburgok nagy birodalmában, nem is hasonlíthatók a székvároshoz, Bécshez, de még Prágához sem. Nem lesz érdektelen, ha most Budapest tüneményes pályáját nem önmagához, hanem a két szomszéd fővároshoz hasonlítjuk. Az egybevetést külföldi kollégák, Ján Havránek, a prágai Károly Egyetem és Friedrich Cottas, a salzburgi egyetem tanárának segítségével végezzük el. Nézzük először e három város népesedési viszonyait. Friedrich Gottas: Az 1783. évi népszámlálás szerint Bécs lakossága 210 ezer, 1800-ban 231 ezer főt tett ki. A múlt század közepéig a növekedés lassú volt. Ekkor kezdődött az európai viszonylatban hatalmas méretű fellendülés, amelyet világvárosi növekedésnek nevezhetünk. A város 1865ben 470 ezer, 1910-ben több mint 2 millió lakost számlált. A 19. század közepétől Bécs, London, Párizs és Berlin után az európai listán a negyedik helyet foglalta el. Ötnegyed évszázad folyamán a lakosság száma tehát közel tízszeresre nőtt, különösen a világháború előtti két évtizedben (18901900 és 1900-1910) volt rohamos, 20-20 százalékos a gyarapodás. Ami a foglalkozásokat illeti, Bécs lakosai már a 18. században is, mintegy kétharmad részben, iparral és kereskedéssel foglalkoztak. A lakosság egyharmadát a papság, a nemesség és a hivatalnokság tette ki, hiszen Bécs már akkor a birodalom adminisztratív és kulturális központja volt. A nagy társadalmi átrétcgeződés a 19. század második felében következett be. 1869-ben a * A Dunónól. Jörténelmi Figyelő. Szerkesztette: Hanák Péter. RTV-Minerva Budapest, 1982. 25-33. old.