Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

A párhuzamos és ellentétes irányzatok ellenére a Junges Wien művészcsoportot azért tartjuk tipikusnak, mert a legtökéletesebben képviselte a hagyomány és újítás, a megőrzés és a szakítás egységét, az osztrák szellem kiegyenlítő képességét. De hát van-e „osztrák szellem", és miben ragadható meg? Thomas Mann „az életáldotta közvetítőben", a formátlanság és a túlformáltság kiegyenlítőjében látta, Rudolf Kaßner a mértékben, amely az élet és a halál közé szorulva, mindkettőt összetartja.

4 Hermann Bahr szerint az osztrák szellemet leginkább az jellemzi, hogy az ellentétek között nem tud választani, semmire sem tud nemet mondani, így kiegyenlíti a szélsőségeket. Számára minden igaz és minden egyforma, és egyúttal felcserélhető. A legnagyobb boldogságába könnyek lopóznak, a legmélyebb szenvedésébe valami boldogság mosolyog, az életben és a művészetben összemosódik boldogság és fájdalom, látszat és valóság. Alkalmasint éppen ez, a látszat-valóság viszony korszerű újraértelmezése volt a századvégi Bécs jellegzetes és maradandó vívmánya. Ez a kultúra nemcsak a való világ látszólagosságát és a művi világ valóságosságát mutatta fel, hanem a látszat és a valóság relativitását is. A valóság látszólagosságát és a látszat — vagy a játék — valóságrelevanciáját a társadalmi-történeti szituáció és a lelki belvilág határozza meg. A 47. Gerhart Baumann: Franz Grillparzer. Freiburg—Bécs, 1954. 169. old. 48. Kulturprofil der Jahrhundertwende. Essays von Hermann Bahr. Szerk.: Heinz Kindermann. Bécs, 1 962.1 53. old. 49. Nyíri Kristóf: A Monarchia szellemi életéről. Bp., 1980. so. Albert Einstein: A relativitáselméletről. Egy londoni beszéd. Lásd: gondolat bizonyára Ernst Machtól származott,

49 tőle tanulták a fiatal lázadók, de még a józan fizikus, Einstein is.

50 A gondolat szülője, nevelője azonban — Mach esetében is — a Monarchia volt. Egy hanyatló birodalom kilátástalansága, amely Kraus szerint a „világvége kísérleti állomása", Broch szemében a „vákuum szimbóluma" A Műhely: élet és közélet vonzásai Az ösztönző és a nevelő a Monarchia volt — Bécsből nézve. Budapest másként érzékelte és ábrázolta a régi világ haldoklását. A budapesti fiatal nemzedék — egy újonnan bontakozó nemzedéki tömörülés — nem kertben és villában nőtt fel, élt és alkotott, hanem többnyire szerkesztőségekben és kávéházakban. Rögvest felvetődik tehát a kérdés: összevethető-e egyáltalán a két főváros kultúrája? Összehasonlítható-e egy kett egy műhellyel? Az ilyen összehasonlítás mindig felette problematikus, mert nem sok sikerrel kecsegtet, hogy egzotikus virágokat keressünk egy öröknyüzsgő, vibráló szerkesztőségben, vagyis a bécsi élménytémákat kutassuk fel Budapesten. Kiindulhatunk, igaz, a pesti műhely öntörvényű alkotásaiból, saját utópiáiból is, ám ezek nehezen lesznek összevethetők az utópiavesztett bécsi ifjak esztéticizmusával. Az összehasonlítás egyet azonAlbert Einstein: Válogatott tanulmányok. Szerk.: Tőrös Róbert. Bp., 1971.241-242., 275. old. si. Karl Kraus: Untergang der Welt durch schwarze Magie. Bécs-Lipcse, 1922.418. old. — Hermann Broch: Hofmannsthal und seine Zeit, /'. m.