Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

Lukács-viták: etika és történelem Eszmecserék - eszmetársítások Amerikai útijegyzet* Élet és Irodalom, 1985. augusztus Az életmű sajátossága Amerikai konferenciáink egyik fő témakörébe, a baloldali értelmiség útkeresésének nyomon követésébe szinte esettanulmányként illeszkedtek be a Lukács Györgyről folytatott szakmaközi megemlékezések. Róla a bloomingtoni Indiana Egyetem (Ránki György vezette) magyar tanszéke, a New Jersey-i Rutgers Egyetem (Held József dékán kezdeményezésére) és a New York-i New School (Márkus Judit és Tar Zoltán szervezésében) rendezett ülésszakot. Nem tagadom, több évtizedes jubileológiai tapasztalataim némi aggállyal töltöttek el a konferenciák iránt. Megkésett rehabilitáció, vörös szegfűből és szóvirágokból font koszorúk, kiegyengetett, kifényesített életpálya, amelyben még az „ellentmondások" is a kegyelet sötét bársonyába vannak öltöztetve, s mindenütt enyhe temetőillat. Úgy látszott, ez elől távol a hazától sincs menekvés. A csalódás fölötte kellemetes volt: e nemzet- és tudományközi tanácskozásokon hozzáértő elemzés és valóságos vita bontakozott ki. A hívek illő kritikával méltatták, az ellenzők illő méltánylással bírálták a lukácsi pályát és művet. Művi vitának, egyfelől-másfelől mérlegeléseknek nyoma sem volt. Lukács pályája vonzásokban és választásokban, önvezérlésű és megalkuvó fordulatokban olyan gazdag, egy baloldali értelmiségi hányattatásainak különösségében is annyira tipikus példája, hogy századunk baloldali értelmiségének legtöbb árnyalata megtalálhatja benne az azonosulás és az elhatárolódás támaszpontját. Megtalálható benne a progresszió tábo-