Hanák Péter, a város polgára - Budapesti Negyed 22. (1998. tél)

KULTÚRA

Ferenc József hálószobája E gy a bécsi Hofburg kancellária-szárnyá­nak tucatnyi egybenyíló és egybevágó helyiségei közül. Ezt a szárnyat az ifjabb Fischer von Erlach fejezte be az 1730-as években, attól kezdve ember nem lakta, csak hivatal — egészen Ferenc Józsefig. O költözött be e szárny pontosan 12 szobá­jába, a tágas barokk térképzéssel formált és barokk pompával berendezett termekbe, amelyek között a hivatali ügyrend szabá­lyozta a sorrendet. Ez tette előre a törzskari tisztek és a testőrök szobáit, a cercle-szo­bát, utánuk a fogadó- és a tanácstermet. A tanácsteremből nyílt a császár dolgozószo­bája, ebből — hangsúlyosan a munkahelyi­ségből — a hálószoba, amelyet két szalon zárt le. Nem a funkció, hanem a hivatali rend jelölte ki tehát tizediknek a hálószoba helyét, amely éppúgy lehetett volna a test­őrök dohányzója vagy a szűkebb család teaszalonja. A barokk téresség és pompa, a műalko­tásszámba menő cserépkályhák, a velencei csillárok és tükrök, a kecsesen ívelt maha­góni bútorok, a nehéz kárpitok, a gobeli­nek és festmények remekül illenek azok­hoz a termekhez, amelyeknek a reprezen­táció a rendeltetésük: fogadószobák, ta­nácstermek, szalonok. Hivalkodóan és su­tán hatnak viszont a magánélet szféráiban. Hathatnának ugyan fejedelmi méltósággal is, ahhoz azonban teremnyi hálószobára, közepén nyoszolyás ágyra — és XIV. Lajos egyéniségére lett volna szükség. Ferenc Józsefből és hálószobájából min­den XIV. Lajos-i kellék hiányzott. Eletéslrodolom, 1980. október 4.4. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom