Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

Buda, Pest, Óbuda a 18. században POÓRJÁNOS Demográfia, társadalom

1 Mary Worthley írónő 1717-es magyarországi átutazása nyomán megdöbbenésének adott hangot az egykor virágzó ország pusztulását látva. A messziről jött utazó okkal ütközött meg. A 17. század végén, a török kiűzésekor Magyarország lakosságának száma kevesebb volt, mint a 16. század elején: nem érte el a 4 millió főt sem. A 18. század elején — súlyos pestisjárványok következtében is — további demográfiai veszteségeket szenvedett el. A lakosság száma 1720-ban is csak mintegy 4,3 millióra becsülhető, a népsűrűség messze elmaradt a fejlett európai régiókétól. Kevesen laktak a kiváltságos, szabad királyi városokban is. Európában 1700 körül mintegy tucatnyi város lakosságszáma lépte már túl a 100 ezer főt, köztük a birodalmi fővárosé, Bécsé is.

4 A Bécstől mintegy 250 kilométerre fekvő Buda ezzel szemben a 18. század első évtizedeiben mindössze 13-16 ezres lélekszámmal dicsekedhetett. A magyarországi városiasodás megkésettí. Az alábbi rövid összefoglalás — demográfiai fejezetében — főként Nagy Lajos munkájára támaszkodik: Budapest története a török kiűzésétől a márciusi forradalomig. Szerk.: Kosáry Domokos, Bp., Akadémiai Kiadó, 1975.586. old. A „Városigazgatás, várospolitika" című fejezetet (159-190. old.) Bónis György írta. A kötet a Budapest története című kiadvány III. köteteként (főszerk.: Gerevich László) jelent meg. A továbbiakban Budapest III. rövidítéssel hivatkozom rá. 2. Briefe der Lady Marie Worthley Montague I. Mannheim, 1784. 117. old. (az eredeti angol). 3. Magyarország története 1686-1790. Magyarország története IV. Szerk.: Ember Győző és Heckenast Gusztáv, Bp., Akadémiai Kiadó, 1989.1.41. old. A vonatkozó demográfiai fejezetet Wellmann Imre írta. 4. Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Bp., Gondolat Kiadó, 1971. 195. old.