Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

nyi üres hely a Fő utcában, és az élelmes polgárok a kapucinusoktól az Erzsébetapácák templomáig minden házból raktárt és boltot csináltak. A legdinamikusabban a Krisztinavárosban folyt a házépítés, noha három nagyobb zöldterület is mcgakasz22 totta az összefüggő település kialakulását. Aki a Horváth-kertben tartózkodott, netán szombaton este, fél nyolc után, annak sietnie kellett, nehogy sötétedéskor rázárják a kaput, és ott töltse az éjszakát is a magas kőfalakkal oltalmazott, félig a francia, félig az angol kertművészet stílusában kialakított parkban. A budai tanács meg akarta szerezni a Tábornokrét (a mai Vérmező) területét is, de csak fasorral sikerült körbeültetni, továbbá beboltoztatni az Ördögárkot; a gyakorlóteret egyelőre nem adta a Haditanács. A Városmajor bejáratánál, a Zugligetbe vezető útnak nevezett mai Városmajor utcában pedig villasor építése kezdődött, ahol már nemcsak a gazdagok, hanem a tisztes középrétegek olyan tipikus tagjai is finom vonalú klasszicista nyaralókat emeltethettek, mint a festő Barabás Miklós.

23 A jobbára falusias jellegű Országút utcáin gyakran sétáltak át a Városmajorba igyekvő pesti kirándulók, akik a mai Deák Ferenc utca magasságában álló hajóhadról jövet errefelé előbb kiértek a zöldbe, mintha a maguk csak lassacskán lombosodó üdülőhelyére, a Városligetbe indultak volna. De turbános-kaftános, egzotikus keleti figurák felbukkanása sem keltett különö22. L. Gál Éva: A Krisztinaváros topográfiája (1770-1872). In: Tanulmányok Budapest múltjából. 1972.196-207. old. 23. Barabás Miklós önéletrajza. S.a.r, bev. Banner Zoltán. Kolozsvár-Napoca, 1 985.140. old. KOSPALLAGHY («Me i>árjiiW) Gyei-iink be hát ifo Kató; it aligha uem fagylaltot mérnök-. Az első nyilvános illemhely a Deák téren a Borsszem Jankó karikatúráján 1870 „... a sertésszállásoknak is a külvárosok határán kívülre kellett áttelepülniük. "