Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873

Magyar divat Klaszy Vencel pesti magyar szabótól. A férfialak Széchenyi István gróf 1843 „...privilegizáltpolgárok zárt körének uralmát állandósító rendszer..." mind a városi tisztviselőkre nézve, nekem városi rendezés nem kell; inkább meg nem oldottnak kívánom azt tekinteni, mintsem hogy direct választás nélkül történjék. ' Aligha véletlen tehát, hogy 1848-ban, a polgári átalakulás áttörését kodifikáló áprilisi törvényekben külön cikkely — a XXIII. — rendelkezett a szabad királyi városokról. Szentkirályi Mór, Pest megye Kossuth Lajos melletti másik követe volt a vezetője az eredeti javaslatot kidolgozó országgyűlési bizottságnak — az ismert reformpolitikus később is fontos szerepet fog majd játszani Pest városának életében. A törvény kimondta, hogy a városok immár önálló köztörvényhatóságok, amelyeknek a tisztviselőit az összlakosságból azok a polgárok választják, akik a következő vagyoni cenzusnak megfelelni képesek: a./ legalább egy éve a város határán belül telkük vagy háztik van (az értékhatár a városok méretei szerint különbözik: kisvárosokban már 300, nagyobbaknál 700, illetve 1000, de Pesten csak 2000 pengő forinttól számították); b./ legalább egy éve letelepedtek mint kézművesek, bejegyzett kereskedők vagy gyárosok, akiknek van saját műhelyük, telepük, gyáruk, és ha kézművesek, legalább egy segédjük; c./ legalább egy éve letelepedtek mint „tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai" és — megint csak városméret szerint kvalifikálva — minimum 40-100 pft. házbért fizetnek; d./ legalább két éve letelepedtek és — kereset vagy tőkeérték alapján — legalább 200-600 (Pesten 800) pft 9. Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-1848. S.a.r., bev. Barta István. Bp., 1951.546-547. old.