Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

oszlatta a provinciális táblát, a kúria pedig egy év múlva, országgyűlési döntéssel, visszakerült Pestre (a pálos kolostorba). A ferences templom 1792-ben jeles ünnepi esemény színhelyéül szolgált: itt koronázták magyar királlyá I. Ferencet. A kolostorban 1792 elején a főhadparancsnokság kapott helyet, amelyet a királyi palotából, Sándor Lipót nádor beköltözése miatt, ki kellett telepíteni. II. József halála a helytartótanács és a kamara történetében is fordulópontot hozott. 1785-ben az uralkodó egyesítette a két dikasztériumot. Az egyesített kormányszékek székháza az egykori jezsuita rendház volt. Az eredetileg a helytartótanács számára kijelölt jezsuita konviktus az elnök lakhelyéül szolgált. 1791-ben, amikora kamarát visszaállították, problémává vált a két hivatal elhelyezése. Ennek megoldásaként a helytatótanács megkapta a klarissza kolostor Uri utcai frontját, a kúria helyét, de mivel ez nem bizonyult elegendőnek, övé lett a ferences rendház is. A főhadparancsnokság onnan a karmelita kolostorba költözött, a Várszínház mellé. A ferences kolostort a helytartótanács valójában csak később vette birtokba, lévén, hogy az 1794—1795-ben börtönként szolgált: a Martinovics Ignác vezette jakobinus összeesküvés vádlottainak egy csoportját tartották fogva benne.''

3 .\ I iként az egyetem, úgy a budai és a pesti országos hivatalok is emelték a két város tekintélyét. A dikasztériumok révén hivatalból az ország központjához kötődtek az 63. A klarissza és a ferences rendház hányatolt történetéhez lásd Paulinyi Oszkár: I. m., 35-42. old. 64. Reise des Grafen Hofmannsegg in einige Gegenden von Ungarn ország főméltóságai, a Habsburg főherceg nádorok, az országbíró, a személynök, nemkülönben a hivatalok főúri, nemesi és közrendű személyzete. A kilencvenes években Pesten és Budán is járt szász utazó, Hoffmansegg gróf a budai társasági élet központjaként Zichy Károly és Haller József budai házát jelölte meg, s az arisztokrácia műveltségét hosszasan méltatta, míg a városok polgári lakóiról a nyugatról jött utazó — nem lekezelő — fennsőbbségével szólt.

64 A társasági életbe új színt hozó arisztokrácia és hivatalnokréteg, mindenekelőtt pedig az egyetemi polgárság ösztönzően hatott a két város kulturális életére is. Szoros összefüggés van az új kultúrafogyasztó rétegek megjelenése és a színházak, nyomdák, könyvkereskedések, mindenekelőtt pedig a könyvtárak fejlődése között. Az egyetem áthelyezésével, 1777-ben. a budai palotába került az egyetem könyvtáta, 1784-ben pedig követte azt Pestre, ahol a ferences kolostor egy részében nyert elhelyezést. A hetvenes és a nyolcvanas években a könyvállomány jelentősen növekedett. Előbb a jezsuita könyvtárak, majd a II. József által feloszlatott szerzetesrendek könyvállományának egy része gazdagította az egyetemi intézményt. Állománya 1790-ben 20-22 000 példányra tehető.

6 Igazgatói, könyvtárosai között a korabeli tudományos élet jelentős alakjait találjuk (Lakits György Zsigmond, Pray György, Schönwiesner István, Schwartner bis nn die türkische Grönze. Görlitz, 1800.108-1 10. old. 65. Csapodi Csaba-Tóth András—Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Bp., Gondolat Kiadó, 1987.160. old.