Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

rodai mi terv — az osztrák és a cseh kancellár ellenállásán zátonyra futott. Az építkezést nem fejezték be, 1741-ben abbahagyták. Később II. József a rokkantakat kitelepítette, s az épület kaszárnyaként szolgált. Pest másik nagy épületét — az ún. Újépületet — 1786-1787-ben emelték a későbbi Lipótváros területén, a mai Szabadság téren, de pénzügyi nehézségek miatt nem fejezték be. A hatalmas épület kaszárnyaként és hadianyag-raktárként szol,.4? gait, ma mar nincs meg. Az arisztokrácia bevonulásával szaporodtak Pesten a főúri paloták. Kiemelkedett közülük az Uri (ma Károlyi) utcai palota, amely 1696-ban épült. 1744-ben a kalocsai érsek, 1747-ben Barkóczy Ferenc egri püspök, 1768-ban Károlyi Antal szatmári főispán tulajdona lett. Többször átépítették, a Károlyiak alatt 1779-1780ban. A reprezentatív főúri lak sok előkelőséget látott vendégül: 1751-ben például Mária Teréziát és Lotharingiai Ferencet, 1803-ban József nádort, ugyanebben az évben és 1804-ben Károly főherceget.

50 A dinamikusan növekvő — gazdasági központként már a 18., népességben a 19. században Buda elé kerülő — Pest a 19. század elején befolyásos és koncepciózus pártfogóra talált Magyarország nádorában, József főhercegben. A nádor 1801-ben javasolta báyjának, I. Ferenc királynak, hogy Pest szépítésének ügyét bízzák független 48. Schoen Arnold: A budapesti központi városháza. Bp., Budapest Főváros Közönsége, 1930.23. old. 4?. Franz Schnms: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest, Hartlebens Verlag, 1821.89. old. so. Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem-utcai volt Károlyi-palota építésének története. In: ÍBM., II. Bp, 1933.89,96. old. „Az... épen maradt dzsámit 1689-ben kapták meg a tabáni katolikus hívők, és kápolnává alakították. " Házasságkötés ábrázolása az óbudai házassági anyakönyvben 1718