Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

POÓR JÁNOS Buda, Pest, Óbuda a 18. században

A királyi biztos 1737-es, a magisztrátusnak adott utasításában ezért is szabályozta újra a tisztségviselők választását. Eszerint a polgármestert és a bírót a külső tanács és a választópolgárság választja a tanács összes tagja közül. Új szenátott (tanácsnokot) a tanácsba szintén ez a két testület választ a tanács vagy a királyi biztos 3 jelöltje közül.

26 Az 1 736 utáni gyakorlat többnyire az volt, hogy szenátori helyre többnyire a tanács állított jelöltet. Lényeges változásra a tanács és a communitas működésében a későbbiekben 1763-ban és 1774-ben került sor. 1763-tól szószólói tisztségre két főt választottak, egy németet és egy magyart. 1 774-ben pedig az uralkodó elrendelte a céhjellegű electa communitas átszervezését, amelynek a létszáma túlságosan nagynak bizonyult. Helyette a — 24 tagú — külső tanács mellé hatvanas polgárságot állítottak. Az új testület 1775 áprilisában alakult meg, tagjait a tanács javasolta. A tanács 1776-ban maga egészítette ki a külső tanácsot és a hatvanas polgárságot, de a szószólók és a külső tanács tiltakozása nyomán ebből nem lett gyakorlat.

27 II. József uralkodása alatt aztán az addig is szorosan együttműködő külső tanács és a hatvanasok formailag is egyesültek. Az 1703-as kiváltságlevélhez és az azt követő évek gyakorlatához képest tehát a tanács hatásköre valamivel korlátozottabbá vált. Lévén azonban, hogy a tanács széleskörű jelölési joggal rendelkezett, a szenátori tisztség pedig életfogytiglani volt, Buda város vezetésében domináns szereu. Nagy István: I. m., 150. old. 25 Lm., 1 53-1 54. old. pet mindvégig egy szűk patríciusréteg játszott. Túlhatalmát csak fokozta, hogy a polgármester, a bíró és a szószóló kivételével a város többi vezetőjét és a szakhivatalnokokat a tanács a választópolgárság közreműködése nélkül állította. Pest igazgatása hasonlóan bonyolult volt, mint Budáé, de bizonyos részletekben eltért attól. A belső tanács mellé itt népesebb, 24 tagú külső tanácsot állítottak. Pesten 1769-ig két szószóló működött. A belső tanács azonban itt is domináns szerepet játszott. A szenátori helyeket maga töltötte be, a külső tanács pedig — amely főleg adókivetésben és adóösszeírásban játszott szerepet — alája volt rendelve. A húszas években szervezték meg Pesten a százas polgárságot (választópolgárság), de szervezete valószínűleg csak 1731re állandósult. Az 1731-cs királyi biztosi utasítás betekintést ad a tisztújításba, ezáltal a város működésébe: „Szent György vitéz és vértanú ünnepén — amely a tanács újraválasztásának szokásos, s a város kiváltságleveleiben is kitűzött napja —, mint a bíróválasztásra, valamint a hozzá csatlakozó járulékos tisztviselők megválasztására meghatározott nap, a jövőben is gondosan be kell tartani azt a rendtartást, melyet ő legszentebb császári és királyi felsége határozott meg, s amelyet c királyi bizottság vezetett be; tudniillik azt, hogy először is a bíró és a tanács útján össze kell hívni — úgy, amint a jegyzékben szetepelnek a nevek — mind a huszonnégyeket, mind pedig a százakat; a bíró úr pedig, miután kitelt a két esztendei időtartam, adja vissza ffieg26. Bónis György (szerk.): I. m, 34-35. old. 27. Nagy István: I. m., 160. old.