Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

Névmutató

Károly, Habsburg (1887-1922), I. Károlyként Ausztria császára, IV. Károly­ként Alagyarország királya (1916-1918). Károly Lajos János, Habsburg (1771-1790), osztrák főherceg, tescheni her­ceg. 1806-tól hadügyminiszter és a császári csapatok fővezére, az asperni csata (1809) fővezére. Károlyi Antal (1732-1791), szatmári örökös főispán, a hétszemélyes tábla tagja. Károlyi Mihály (1875-1955), gróf, politikus. 1918-19-ben Alagyarország mi­nisztetclnökc. 1918-ban a Alagyar Nemzeti Tanács elnöke. 1919-ben köz­társasági elnök. Kassák Lajos (1887-1967), költő, író, festő. A magyar avantgárd egyik első képviselője. Kazinczy Ferenc (1759-1831), író, nyelvújító. A magyar jakobinus összees­küvésben való részvétele miatt 1795 és 1801 között börtönben ült. ///. Kázmér, Nagy (1310-1370), lengyel király (1333-1370). A Piast-dinasz­tia utolsó tagja. Halála után a lengyel nemesség I. Lajos magyar királyt választotta Lengyelország uralkodójának. Kerényi Károly (1897-1973), klasszika-filológus, vallástörténész. Keresztes-Fischer Ferenc (1881-1948), politikus. Alagyarország belügymi­nisztere 1931-35, illetve 1938-44 között. Az angolszász orientáció híve. Kernstok Károly (1873-1940), festőművész. Kéthly Anna (1889-1976), magántisztviselő, szakszervezeti és szociálde­mokrata politikus. 1922 és 1948 között szociáldemokrata parlamenti kép­viselő. 1948-ban kizárják. Koncepciós perben elítélik. 1956-ban a Szociál­demokrata Párt elnöke, Nagy Imre kormányának államminisztere. Emig­rál. 1957-től a strasburgi Alagyar Forradalmi Tanács elnöke. Király Béla (1912- ), hivatásos katonatiszt, politikus, történész. 1935-től csapattiszt, 1942-től vezérkari tiszt. 1945-ben dandárjával átáll a szovjet hadsereg oldalára. 1946-tól vezérkari főnök, majd kiképzési osztályvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom