Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

A dzsámik körül lassan kialakultak a muszlim városok jellegzetes negyedei, a mahallék. A dzsámik mellett elemi (mekteb) és középiskolák (medresze), szegénykonyhák és fürdők épültek. Lassan megjelentek a kézművesek műhelyei és a kereskedők boltjai is, a nagyobb városokban szakmánként elkülönülve. Budán külön utcájuk volt a csizmadiáknak, fazekasoknak és rézműveseknek. A mai Mátyástemplom előtti téren állt a bedeszten, a fedett vásárcsarnok. A város állandó kézműveseinek és kereskedőinek itt voltak a raktárai és árusítóbódéi. A vándorkereskedők a karavánszerájokban vertek tanyát hoszszabb-rövidebb ideig. Ez a keleti világ idegennek tűnt azoknak a nyugati utazóknak, akik néhány évtizeddel korábban Budán jártak. A törökök nemcsak az utcákat építették be bódéikkal, de befalazták a templomok és lakóházak ablakait is. A török és a nyugati forrásokban is visszatérő kép a lassú, de mindenütt észlelhető pusztulás. „A házak sorban egymás után beomlanak. Építkezésnek nyoma sincs, legfeljebb annyi, hogy a lakó meghúzhassa magát az eső és hó elől. A nagy, tágas termeket, szobákat istállószerűén, kőből-agyagból-fából összeeszkábált cellák tömegére darabolták fel. Pincékre nincs szükségük; ezeket szeméttel töltötték meg. Saját házának senki sem ura ÍA- „44 es gazdája. Ne feledjük azonban, hogy a középkori Magyar Királyság hajdani fővárosa a török időkben csak egy volt a birodalom tartományi központjai közül, majd 1500 kilométerre a birodalom kulturális központjától. S ahogy nőtt a távolság Isztambultól, úgy lettek egyre kisebbek és szürkébbek az épületek, úgy jutott egyre kevesebb pénz a budai dzsámik és középületek építésére. S ne feledkezzünk meg a háborús viszonyokról: „Ugyan minek építkeznénk? Hiszen egyszer csak itt teremnek a keresztények, és összelövöldözik az egészet. Inkább pénzünk legyen, amit könynyen és bármikor magunkkal vihetünk" — mondták a budai törökök 1605-ben egy már hónapok óta közöttük élő német szolgának.

45 Persze mindez aligha vigasztalhatta Buda lakóit, akik 145 éven át török uralom alatt élve kénytelenek voltak végignézni városuk lassú pusztulását. 44. Hans Dernschwamm: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Bp., 1984.498. old. 45. Idézi: Ágoston Gábor: A hódolt Magyarország. Bp., 1992. 134. old.