Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VARGA LÁSZLÓ Várostörténet: 1945-1956

A szavazatok 50,2 százalékával a FKgP abszolút többséget szerzett, szemben a közös listán induló munkáspártokkal, amelyek a szavazatok 42,8 százalékát kapták. A közgyűlés így december 14-én a kisgazda Kővágó Józsefet választotta polgármesterré. November 4-én a nemzetgyűlési választásokon megismétlődött az egy hónappal korábbi választás eredménye, s a Független Kisgazdapárt megszerezte a fővárosi szavazatok 50,5 százalékát. Külön indult a választásokon a két munkáspárt, így a szociáldemokraták 23,7, a kommunisták pedig 19,6 százalékot szereztek. A választások eredményét 1947-ben lényegesen megváltoztatta az a tény, hogy az év elején a politikai rendőrség bejelentette, „köztársaság-ellenes összeesküvés" nyomaira bukkant. A kommunista párt az állítólagos összeesküvést felhasználva szétverte a Kisgazdapártot. A szovjet katonai szervek előbb letartóztatták és elhurcolták a Független Kisgazdapárt főtitkárát, majd május végén, június elején eltávolították, illetve távozásra kényszerítették a kisgazda kormányfőt és az országgyűlés szintén kisgazda elnökét. Június 7-én Kővágó József polgármester is bejelentette lemondását, utóda a szintén kisgazda, de a kommunistákhoz közel álló Bognár József lett. A kommunista párt, kihasználva a kisgazdák szétverését, 1947. augusztus 31-ére új országgyűlési választásokat írt ki. Ehhez módosították az 1945-ös választási törvényt, lényegesen bővítették azok körét, akiket megfosztottak választójoguktól. Ez 4. Magyar Radikális Párt (MRP) 5. A törvényhatósági bizottság végül 10 meghívott taggal egészült nemcsak a kisgazdákat, de még a szociáldemokratákat is sújtotta. A kommunisták nem rettentek vissza a nyílt választási csalástól sem, az eredmények azonban így is messze elmaradtak várakozásaiktól, bár azt elérték, hogy mind országosan, mind Budapesten a legerősebb párttá váltak. A fővárosban tehát az M KP a szavazatok 26,3 százalékát érte el, s ezzel alig előzte meg a nem sokkal a választások előtt megalakuló új ellenzéki pártot, a Magyar Függetlenségi Pártot, amely a szavazatok 25,8 százalékát kapta. A szociáldemokraták végeztek 20,5 százalékkal a harmadik helyen, míg a kisgazdák mindössze 6,9 százalékot szereztek. A választásokat követően lényeges különbségek alakultak ki az országgyűlés és a még 1945-ben megválasztott fővárosi törvényhatósági bizottság pártösszetételébcn. Amíg a parlamentben a kisgazdák korábbi abszolút többségüket elvesztve jelentéktelen középpárt rangjára süllyedtek, addig a fővárosi közgyűlésben kizárások és kilépések következtében elvesztették ugyan abszolút többségüket, de 102 képviselőjükkel még mindig övék volt a relatív többség. A legnagyobb ellenzéki pártot, az 1947. július 28-án megalakult Alagyar Függetlenségi Pártot az Országos Nemzeti Bizottság felszólítására a kormány november 30-án feloszlatta, ez azonban a fővárosban a kisgazda képviselők számát gyarapította, mivel a feloszlatott párt fővárosi képviselő tagjai eredetileg kisgazda listán kerültek be a közgyűlésbe. Ennek ellenére a kommunista párt a maga 54 képviselőjével ki, közülük 2-2 volt az FKgP, az MKP és az SZDP tagja, a többi pártonkívüli volt.