Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

Hunyadi Mátyás alatt a kulturális élet központja már a király híres budai palotája, a magyarországi korai reneszánsz művészet és humanizmus fellegvára. A magyarorszá­gi reneszánsz meglepően korán, az északi országokat megelőzve jelentkezett, s köz­vetlenül a nagy itáliai kulturális közpon­tokból — főként Firenzéből — kapott ál­landó utánpótlást. Ebben nagy szerepe volt az uralkodó személyes érdeklődésé­nek, valamint a Beatrixszal 1476-ban kö­tött házasságának, melynek következté­ben itáliai humanista kapcsolatai felerő­35 södtek. Mátyás egyik legjelentősebb al­kotása híres könyvtára, a király személyes könyvtárából kifejlesztett Bibliotheca Cor­viniana, amely a budai királyi palota Duná­ra néző oldalán, a királyi kápolna mellett kapott helyet. A könyvtár állománya a ki­rályi kápolna és a királyné könyvtárával együtt mintegy 3000-3500 kötet lehetett, kb. ugyanannyi, mint ekkoriban a vatikáni könyvtáré, s jóval több mint a Mediciek 1000, vagy az urbinói herceg 1100 kötetet számláló könyvtáráé. A Bibliotheca a Szentírás és a teológiai irodalom mellett számos ókori, középkori és kortárs történe­ti, földrajzi, filozófiai, csillagászati, termé­szettudományos és orvosi szakmunkát őr­zött, de megtalálhatóak voltak benne a kortárs építészeti és hadászati művek is. Különösen értékesek voltak a görög kó­dexek, amelyekből Európában vélhetőleg Mátyás rendelkezett a legtöbbel, s ame­lyek az itáliai könyvtárakban is ritkaságnak 35. Mátyásról, mecénási tevékenységéről és a magyarországi reneszánsz kultúráról Id. általában: Balog Jolán: Die Anfänge der Renaissance in Ungarn-Mathias Corvinus und die Kunst. Graz, 1975., uő: Mátyás király és a művészet. Bp., 1985. és számítottak. Jóllehet a kódexeket Mátyás főként Itáliában másoltatta, Budán is mű­ködtetett másoló és könyvfestő, valamint könyvkötő műhelyt. A budai miniátormű­helyben számos itáliai — főként firenzei — mester dolgozott, akik nemcsak a királyi könyvtár, de a főpapok és főurak könyvtá­rai számára is dolgoztak. A könyvkötő mű­helyben készültek a híres Corvin-bőrköté­sek. A könyvtár könyvtárosai a kor ismert humanistái — főként olaszok — voltak: Galeotto Marzio és fia, Taddeo Ugoleto, Antonio Bonfini, Felix Ragusanus és a né­met Joannes Regiomontanus. 36 2.5. A város lakói A három város lakosságszámának megál­lapítása több szempontból is gondot jelent. A források csak a lakosság egy részét tartal­mazzák. A városi polgárokon kívül ugyanis a 15. század végére a királyi udvar mél­tóságvisclői nagyszámú kíséretükkel és szolgahadukkal az év nagy részét már Bu­dán töltötték. Rövidebb-hosszabb ideig ugyancsak Budán tartózkodtak az ország­gyűlésekre, bírósági ülésszakokra (az úgy­nevezett oktávákra) érkezett nemesek is. A mezei munkák idején viszont jelentősen megcsappant mindhárom város lakossága. Mindezeket figyelembe véve Kubinyi András úgy vélte, hogy a Jagelló-kor köze­pén Buda lakossága Lógóddal és Felhévíz­zel együtt 12-15 ezer, Pesté, külvárosaival együtt pedig 10 ezer körül lehetett. Obu­Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn. Schallaburg, 1982. Katalog der Ausstellung. Wien, 1982. 36. A könyvtárra Id. Csapodi Csaba: The Corvinian Library. History and Stock. Bp., 1973.

Next

/
Oldalképek
Tartalom