Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

hetséges mandátumból a nyilasok három képviselői helyhez jutottak. A peremövezet helyzetét külön súlyosan érintette, hogy a külvárosok és községek zöme Pest megyéhez tartozott, melynek alispánja 1938-tól a radikális szélsőjobboldali, fajgyűlölő Endre László lett. Az 1938-1941 között bevezetett zsidóéi25 lenes törvények súlyos hatást gyakoroltak a főváros életére. Az első törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek (1938) a zsidó vallású alkalmazottak és az értelmiségi pályákon dolgozók számára jelentettek súlyos egzisztenciális nehézségeket és növekvő társadalmi kirekesztettséget. A későbbi törvények és rendeletek — így az 1939. évi, ún. második, majd az 1941-ben elfogadott harmadik zsidótörvény — mindinkább a német faji elv alapján álltak, egyre súlyosabban korlátozták a zsidó vagy részben zsidó származásúak foglalkoztatását. 1941-től a zsidó férfiakat munkaszolgálatra kötelezték, majd megtiltották a zsidók és a nem zsidók házasodását, a zsidók és a nem zsidók nemi kapcsolatát fajgyalázásnak bélyegezték. Tovább korlátozták a főváros megteremtésében oly kiemelkedő szerepet játszott zsidó polgárság gazdasági tevékenységét, s gyakorlatilag elzárták előlük a szakértelmiségbe emelkedés szinte minden útját. Az 1938 őszétől bevezetett új sajtótörvény és egyéb, ezzel összefüggő rendeletek drasztikus módon korlátozták az amúgy sem teljes sajtószabadságot, és több száz ellenzéki kiadvány meg24. A Nyilaskeresztes Párt választási eredményeiről Id. részletesen Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták. Bp., 1966. 166-176. old. (A benne foglalt adatok forrása: Országos Levéltár. Országgyűlési Levéltár, K2.792. csomó. 1935-1939. jelenését akadályozták meg. A társadalom nem zsidó középrétegeire, ha kevésbé látványosan is, más módon hatott rendkívül negatívan és torzítóan ez a folyamat: a közéletben háttérbe szorította e középrétegek szolid rétegeit, előtérbe helyezte a vagyon, a pozíciók élősdi újraelosztásában érdekelt csoportokat, és megnyitotta az utat a tömeges korrupció, a származással való visszaélés stb. lehetősége előtt. Ilyen körülmények között az amúgy is gyenge lábakon álló jogállamiságnak mind több ismérve ment veszendőbe. Alindez olyan körülmények között, amikor a háborúba lépő Európa kínjait az ország és fővárosa is alaposan megtapasztalta, bár még 1941 és 1943 között sem ismerte meg a totális háború borzalmait; amikor német segítséggel az ország területgyarapodásokhoz jutott; amikor átmenetileg számottevő gazdasági konjunktúra bontakozott ki, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, terjedtek a modern tömegkultúra eszközei még a kétkezi munkások között is. Jórészt talán ezzel magyarázható, hogy kicsiny volt az állampolgári ellenállás a fasisztoid vagy egyenesen fasiszta törekvésekkel szemben; hogy oly gyenge volt a tiltakozás a zsidók vagy a zsidó (vagy részben zsidó) származásúak mind súlyosabb diszkriminációja ellen. A háború fordulata (1942-43), a keleti fronton harcoló 2. magyar hadsereg pusztulása teremtett változást; a katonai veszteségek, a náci Németország növekvő gazdasági és politikai igényei, a hadigazFeljegyzések a képviselőválasztások lefolyásáról.) 25. A zsidótörvényekről és hatásukról: R. Braham: A magyar Holocaust. Bp., 1983.1. köt., valamint Hét évtized a hazai zsidóság életében. I-II. köt. Bp., 1993.