Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

LACKÓ MIKLÓS A két világháború között

radoctak voltak még korszakunk végén is az tin. Nagy-Budapesthez sorolt külvárosok és községek. A vízművek, a kezdeti stagnálás után, jelentősen fejlődtek és modernizálódtak is (a gőzerővel hajtott vízműtelepeket túlnyomórészt motorizálták, s újabb kútsorokat építettek ki a fővárostól északra, illetve délre elterülő Duna-menti övezetben). A postaszolgálat megőrizte régi színvonalát, a távbeszélőhálózat, ha a nyugatihoz képest lassult ütemben is, növekedett. Mint új, a hírközlés és a kultúra terjesztését forradalmasító eszköz, 1925ben megindult a rádió műsorszolgálata; 1929-ben közel hatvanezer, az 1940-es években több mint 150 ezer budapesti rádió-előfizetőt tartottak nyilván.

18 A társadalom szerkezete A dualizmus korszakából örökölt szerkezet, s a két háború közötti újabb gazdaságTársadalmi helyzete szerint, a bonyolult számításokat itt most mellőzve, a szélesebb értelemben vett fővárosi népesség tárgyalt korszakunkban négy csoportba, osztályba sorolható: a vezető és uralkodó 18. A rádiózásra vonatkozó részletes adatokat Id. Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből, 1 925-1945. Bp., 1 975. politikai és kulturális viszonyok együttes hatása tükröződött a főváros társadalmának szociális összetételében is. A legjellegzetesebb s egyúttal persze a legáltalánosabb képet az 1950. és az 1941. évi népszámlálás adatainak összevetése mutatja, noha kategóriái csak bizonyos fenntartásokkal hasonlíthatók össze. Az 1941. évi népszámlálásnak csak legáltalánosabb demográfiai adatait dolgozták fel 1945 előtt; később, az 1970-es években a Központi Statisztikai Hivatal kutatói a foglalkozási viszonyok adatait is feldolgozták, de részben más, modernebb szempontok szerint (pl. külön kategóriába sorolták a szolgáltatás dolgozóit). Alindencsetre megállapítható, hogy az új feltételek között jelentősen csökkent az önálló egzisztenciával rendelkezők számaránya, s nőtt a bérből és fizetésből élő munkások, alkalmazottak és értelmiségiek aránya. Jól mutatja ezt a következő táblázat: japest 941 14 66 20 elitbe (a politikai és katonai elit, beleértve a főváros vezető elitjét, valamint a fővárosban /is/ élő nagybirtokosok, arisztokraták, a bank- és nagytőkések, nagy menedzserek és az értelmiség nagypolgári viszonyok 19. Az 1930. és 1941. évi népszámlálás adatai alapján. A budapesti keresők százalékos megoszlása foglalkozási viszony szerint. 1930-194y" Budapest Peremövezet Nagy1930 1941 1930 1941 1930 önállók 21 14 19 12 20 fizikai dolgozók 60 62 77 76 63 szellemi dolgozók, alkalmazottak 19 23 10 12 17