Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

ÁGOSTON GÁBOR A kezdetektől a török uralom végéig

vált — máig ható érvénnyel — az ország közepévé. Budavár mellett a Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten) is jelentős építkezések folytak. Illeszkedve a város megerősítését szolgáló tervekhez, a sziget déli végében — a korábbi római erőd felhasználásával — a johannita lovagok, északi végén pedig az esztergomi érsek vára épült fel. Ugyancsak ekkor épült a ferences szerzetesek kolostora, valamint a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb apácazárdája, a IV. Béla később boldoggá avatott lányának, Margitnak lakhelyül szolgáló ágostonos, később domonkosrendi apáca-kolostor.

26 Budavár felépülése után (O)buda és Pest veszített jelentőségéből. 1261-ben nevezik a korábbi Budát először Óbudának (Vetus Buda), igaz, a névhasználat még sokáig ingadozó. A királyi udvar elköltözésével a város sok kereskedőt és iparost veszít, ami kihat a város további fejlődésére is. Pesten a várhegyre áttelepült németek helyére magyarok költöztek. Az iparosok egy része és a révészek továbbra is a németek közül kerültek ki. A plébániatemplom mögött, a révkikötő közelében volt a vásártér. Bár Pest korántsem fejlődött oly látványosan, mint Buda, de mint a folyó bal partjának legfontosabb átkelő- és vásárhelye, gyorsan újjáépült. A Ferenciek terén már 1288-ban állt a Szent Péter ferences kolostor. Tőle keletre pedig egy tágas tér, ahol a 16. században majd az állatvásárokat tartják. 2. 4. Budapest a késői középkorban Az Árpád-ház kihalása (1301) után a magyar koronáért szinte minden fontosabb közép-európai dinasztia versenyre kelt. A koronát először a térség két legjelentősebb uralkodó családja, a nápolyi Anjouk (13011382) és a Luxemburgi-ház (1387-1437) viselték. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond uralkodásának másfél évszázada Magyarország sikeres integrálódási kísérlete az európai centrumhoz. Ebben a folyamatban meghatározó szerep jut a városoknak, amelyek fontos szerepet játszanak az európai kereskedelem lebonyolításában, s amelyek Zsigmond uralkodása alatt nyerik el országrendiségüket: azaz képviselőik a főurakkal és a megyei nemcsekkel együtt az országgyűléseken részt vesznek a törvényhozásban. Ezt követően a magyar trónon először jelentek meg a Habsburgok (1437-1439), majd a század derekától, Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458-1490), a Hunyadiház tett kísérletet egy új közép-európai dinasztia megalapítására. Ez az az időszak, amikor az ország déli határainál egyre fenyegetőbb veszélyt jelent a Balkán-félszigetet ekkorra már uralma alá hajtó expanzív Oszmán Birodalom. Ez a fenyegetettség is hozzájárult ahhoz, hogy a térség országai hol a Habsburgok, hol pedig a Jagellók vezetésével — egymással perszonális unióra lépve — megpróbálták erőforrásaikat egyesíteni az oszmánok ellen. A kí26. Gerd Bieget: Budapest im Mittelalter. Braunschweig, 1991. 27. Györffy: Budapest története az Árpád-korban. 308-309., 312-313. old.