Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
VÖRÖS KÁROLY A világváros útján: 1873-1918
A polgári iskolának ugyanis megvolt az a nagy előnye, hogy viszonylag széles továbbtanulási lehetőségeket kínált végzett tanulói számára. A klasszikus nyolcosztályos középiskolát a gimnázium és a reáliskola jelentették. Budapestnek 1876-ban 3 gimnáziuma és 4 reáliskolája volt: 1896-ban már 12, illetve 5 teljes középiskola várta a tanulókat. 1912re 19-re növekedett a gimnáziumok száma; a reáliskolák tanulólétszáma stagnált, logikus következményeképpen annak, hogy a gimnáziummal ellentétben a reáliskola a latin ismereteket is igénylő egyetemi karokra, illetve szakokra nem képesített. Mellettük a leányoknak — a polgári iskoláénál teljesebb képzést adni kívánó szülők igényeinek megfelelően — 1873-től kezdve a hatosztályos felső leányiskolák szolgáltak, lényegében a csak fiúk számára fenntartott gimnáziuméval azonos tantervvel. Az első valódi, nyolcosztályos leánygimnázium a millennium évében nyílt meg. A világháború válsága Budapest kultúrájának legfontosabb területei közül mindenekelőtt az irodalom legjobb, legmodernebb részében tükröződött: azoknak az íróknak az első háborús hónapok után egyre szélesedő csoportját érte el, akik — elsősorban a Nyugat 26 köré csoportosulva — műveikben, bár különféle formákban, eltérő határozottsággal és nyíltsággal, és a tiltakozás elvi alapjait tekintve sem azonosan, magát a háborút mint olyat utasították el: akár úgy, hogy nem beszéltek róla, akár úgy, hogy kíméletlenül feltárták, s ezáltal leleplezték a borzalmakat, akár éppen békevágyukat hangoztatták nyíltan — egyre erősödő hangú kórusként. A háború meggyorsította azt a folyamatot, melynek során egyre többen váltak érzékennyé nemcsak a valóság tudomásulvétele, hanem annak újfajta kifejezési formái iránt is. És nem csak az irodalomban vagy a képzőművészetben: nem véletlen, hogy ezek a háborús évek hozták meg a modern magyar zene első közönségsikereit is: 1917-1918ban az Opera bemutatta Bartók Béla Áfábólfaragott királyfi és /1 kékszakállú hercegvára című műveit; Bartók és Kodály Zoltán meglepetéssel tapasztalták, hogy 1917ben műveik fogadtatásában határozott fordulat állt be. 27 • 1918 ősze: hét évtized elmúltával ismét forradalmi helyzet van kibontakozóban: az utolsó szót Magyarország számára — a központi hatalmak, köztük a Monarchia katonai és politikai összeomlásával a háttérben — most is, és nem véletlenül, a magyarországi társadalmi és gazdasági ellentmondásokat a legteljesebben kibontó, politikájában és kultúrájában legvilágosabban tükröző főváros, Budapest fogja kimondani. 26. A Nyugat, a magyar irodalomtörténet egyik legjelentősebb irodalmi és kritikai folyóirata 1908 és 1941 között jelent meg; a század eleji magyar szellemi megújulás szervezője volt. Legkiválóbb írói és költői — többek között — Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes voltak. (V. B.) n. Budapest kulturális fejlődésének fő vonalairól: Vörös Károly: A művelődés és a kulturális élet alakulása Budapesten 1873-1945. In: íanulmányok Budapest múltjából, XX. köt. Főszerk.: Horváth Miklós, Bp., 1974.97-106. old.
