Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)

VÖRÖS KÁROLY A világváros útján: 1873-1918

a nagyváros új viszonyai éppúgy megteremtették az immár technikailag és pszichológiailag egyaránt korszerűen felfegyverkezve tevékenykedő modern bűnözőt, mint a nyomorúsághoz már a szociológia és a pszichológia eszközeit is felhasználó, újfajta, társadalmi felelősségtudattal közelítő modern „szociális munkás" típusát is. Az első világháború sodrában a drágulás, az élelmiszerhiány, a lerongyolódás és a lakásnyomor (melyekhez, elsősorban a középrétegeknél a nyolc hadikölcsönjegyzés e középrétegek szerény felhalmozását elnyelő, s így anyagi biztonságérzetüket is alapjaiban megrendítő hatása is hozzájárult) együttesen és minden eddiginél nagyobb erővel jelentkezett, s a társadalom legszélesebb és éppen a háború terheit legközvetlenebbül viselő rétegeinél szorított egyre erősebben háttérbe minden, nem közvetlenül az élet fenntartásához kapcsolódó elemet és mozzanatot. És mert a budapesti társadalomból éppen az erős polgári középrétegek hiányoztak, e problémák könnyen megindították — életszínvonalban és életmódban egyaránt — azt a nivellálódást, mely által Budapest társadalma — ha késve is — jelentős lépést tett előre a modern nagyvárosi társadalom kialakulásának útján. A szakmunkásság, a kispolgárság és a kishivatalnokság tömegei e nivellálódás nyomán elsősorban Budapesten fognak politikailag is gyorsan közeledni egymáshoz. II. 1872. november 26-án indult meg a városegyesítési törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása, amely december 9-ig tartott. A városegyesítés azonnali végrehajtását a Ház vita nélkül jóváhagyta. December 17én egyetlen ülésben a főrendiház elfogadta a törvényjavaslatot, és az december 22-én megkapta Ferenc József aláírását is. A december 23-i kihirdetéssel az 1872. évi XXXVI. törvény hatályba lépett: Budapest megszületett. A törvénynek már csak a megvalósítása volt hátra. Néhány nappal a törvény szentesítése és kihirdetése után a belügyminiszter mindhárom várost felszólította, hogy a szervezési munkálatok elkészítésére a törvény 134. §-ában előírt, általuk választott tagokból álló 34 tagú bizottságot 10 napon belül hozzák létre. A bizottság az elkészült munkálatokat 1873. március 20-tól kezdve részletekben terjesztette a három város időnként összeülő közös közgyűlései elé. A pontosan kilenchónapos tárgyalássorozat alatt a városegyesítés részproblémáira is megoldást találtak. Meghatározták a főváros közigazgatási kerületeit: ekkor lett külön kerületté a korábbi VI. kerületből kiemelt Erzsébetváros, a VII. kerület és X. kerületként a korábbi józsefvárosi külterülettel együtt Kőbánya. Kialakultak a közös törvényhatósági bizottság megválasztásának szabályai és a közgyűlés szervei is. Létrejött a főváros szervezeti szabályzata: tulajdonképpen a főváros teljes közigazgatási szervezete is. E tárgyalások során meghatározták a főváros címerét is. A felterjesztett szabályzatokat a belügyminiszter rövid idő alatt jóváhagyta. 1873. szeptember 25-26-án megtartották a választásokat is Budapest első képviselőtestületébe: 200 tagot a mintegy 16 ezer választójogosult polgár szabadon, 200-at pedig az 1200 legnagyobb adófizető közül vá-