Budapest-történet - Budapesti Negyed 20-21. (1998. nyár-ősz)
CSORBA LÁSZLÓ A folyamatos gyarapodás időszaka: 1815-1873
ső folyományaként igazi magyar főváros alakuljon. Es óbudai hajógyár kell, meg hengermalom, a Gellért-hegyen Nemzeti Pantheon, a Duna-parton Nemzeti Színház — és még egy ideig sorolhatnánk egy ragyogó elme tucatnyi nagyszerű vízióját, amelyek áradásának gazdagsága mellett talán az a legmeglepőbb, hogy egy részüket már maga a gróf megvalósította, de a többit is javarészt az idő. Széchenyi a nemzeti főváros létrejöttének egyik leglényegesebb feltételét az igazi közvélemény kialakulásában látta. Különös paradoxon, és egy nagy sorsnak könyvek tucatjaiban elemzett tragédiája, hogy amikor először nyilatkozott meg ez a politikai nyilvánosság, amikor először vált világossá, hogy immár valóban létezik — nos, akkor éppen Széchenyivel szemben foglalt állást, és az új utakon járó Kossuth Lajosnak és társainak adott igazat a „legnagyobb magyar" ellenében. De egy valami mégis ekkor vált minden kortárs számára is vitathatatlanul egyértelművé: ha még két ciklus erejéig Pozsonyban ülésezett is az országgyűlés, immár Pest — a kialakuló Budapest — lett az ország politikai központja — és az is maradt mind a mai napig. 5t Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és Budapest-gondolat és városegyesítés. Budapesti Negyed 1993. szépítésére. Budapesti Negyed 1993.2. sz. 5-13. old.; Uő.: 2. sz. 18-25. old. Széchenyi pesti tervei. Bp., 1985.; Csorba László:
