A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - ROMÁN ANDRÁS Madách Imre, avagy egy sugárút tragédiája

A Madách sugárút felépült házai: A postaközpont épülete a Dob utcában. Román András felvétele telkét építették be, korábban ugyanis a nagyüzemiség lázában égve erre nem kerülhetett sor. Foghíjteleknek számították azt is, amin állt ugyan ház, de földszintes vagy egy emeletes, elavult, vagy leromlott. Ezért halálra ítélték. Sok műemléknek is ez — a lényegét tekintve pozitívnak értékelhető' — program pecsételte meg a sorsát. Foghíjnak tekintették a Madách út újonnan be nem épített bal oldali kezdő szakaszát is, és több terv készült rá. A korszak építészete nemrég szabadult föl a szocreál béklyójából, élvezte az újból gyakorolható modernizmust, a hagyomány tiszteletéig még nem jutott el, de valamit már érzett belőle. Mindez nagy különbségekben fejeződött ki, még egy olyan, viszonylag kis feladatnál is, mint a Madách út-Rumbach Sebestyén utca-Király utcai fél tömb beépítése, csatlakozva ahhoz a másik félhez, amely a háborúig elkészült. Lőrincz József terve majdnem teljesen az eredeti beépítést követte, természetesen korának építészeti formálásával. Kis László-Hofer Miklós-Farkasdy Zoltán terve a másik véglet. „A Rumbach Sebestyén utca jelenlegi elavult épületeinek szanálása után jól tájolt, laza, korszerű beépítéstjavasol" — írja róla a korabeli szaksajtó. A „korszerű" 15 emeletes magasházat jelent, az utcai térfalak megszüntetését, bizonytalan teresedést a három utca között, amit az Asbóth utcai házak szabaddá váló hátsó homlokzatai tettek volna még zavarosabbá — ha megvalósul. Szerencsére nem ez épült meg, hanem a harmadik, Gulyás Zoltáné. A Madách út felé zárt, a Rumbach Sebestyén utcai oldalon előkertes, a Király utca felé három tömegre osztott háza (házcsoportja?) tartja a