A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - PREISICH GÁBOR A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben

Schall József, Weltzl János és Tattay György terve. A Károly király út felé 105 m mély tetet alakít ki, ennek végébe állítja a 82 m magas közigazgatási épületet. Az új épületrészeket nem építi össze a műemlékrcszekkcl, a kapcsolatot pillérekre állított légies üvegfolyosókkal biztosítja. Ezáltal a két rész térbelileg elkülönül. Tornyot nem tervezett, de a nagyméretű térkialakítás jól érvényre juttatja a közigazgatási épület hatalmas tömegarányát, mely a tornyot is pótolja. A kialakított tér a Madách sugárút tengelyéből el van tolva. A terv különleges beépítésével és tömegalakításával figyelemre méltó, de városháza jellege nincs. nak. Az adásvételi szerződést az országgyűlésnek is jóvá kellett hagynia. Ez az 1894. évi XX. törvénycikkel történt meg. A Központi Városházának elnevezett épület Városház utcai részét 1897 novemberében, a többi részét két évvel később, 1899 novemberében vehette át a székesfőváros. Ekkor már ez az épület is hosszú múltra tekinthetett vissza. A hatalmas, az akkori városfalon is túlnyúló telket Széchenyi György esztergomi érsek szerezte meg invalidus-ház céljára. 1692-ben kelt alapító levelében három birtokának teljes jövedelmét erre a célra rendelte. Az épület alapkőletételére azonban csak a 103 éves korában elhunyt alapító halála után, 1716ban kerülhetett sor. Az udvari haditanács megbízásából Fortunato de Prati kamarai mérnök készített tervet, és kezdte meg a kivitelezést, majd Savoyai Jenő herceg utasítására Martinelli Antal építőmestert bíz-