A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - PREISICH GÁBOR A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben

Wanner János terve. A telket úgy építi be, hogy a három nagy udvart körülvevő főépülete sehol sem magasabb 11 emeletnél. Ennek a nyugodt tömeglezárásnak a hátránya azonban az, hogy a műemlékudvarokat a földszinten teljesen beépíti, és ezáltal azok elvesztik díszudvar-jellegüket. A Gerlóczy és Kamermayer-utcánál a telekhatártól erősen visszatolja az épületet, ami előnyös tervezői gondolat. Az épületek belső közlekedését jól megoldotta, a folyosók kapcsolata megfelelő. Az üzemek mögött alakított nagy udvar szép térhatást ad, de a sok lemélyítés miatt díszudvarnak nehezen használható. Egyébként az épület tömegmegjelcnése szerencsés, művészi hatású, és részleteiben is jól kifejezi a korszerű városházáról alkotott elképzelést. során — más épületekkel együtt a régi pesti városházát is lebontották, a belváros kis tereit, köztük a Fő-teret megszüntették. A pesti városháza — emeletráépítései ellenére — a növekvő Pest város apparátusa számára már a bontás előtt is szűknek bizonyult, különösen az 1867. évi kiegyezés óta, amikor a törvénykezés ismét a városhoz került vissza. Pest város tanácsa már 1870-ben előterjesztést tett a közgyűlésnek új városháza építésére, amely a hivataloknak és az egyesítendő Btidapest közgyűlésének is megfelelő otthont nyújtana. Az új budapesti városházát 1870-1875 közt meg is építették az akkori Lipót— ma Váci — utcában, Steindl Imre tervei szerint. Steindl — az Országház tervezője — gótikus stílusban szerette volna megépíteni, de a főváros a reneszánsz stílushoz ragasz-