A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - PREISICH GÁBOR A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben

Wälder Gyula terve. A Semmelweisutcát a 47 méter szélességű udvaron vezeti keresztül. A Károly királyútra helyezett üzemi épületeknél négy zárt udvart létesít. A közigazgatási épületrészek földszintjén túlnyomórészt üzleteket tervez, sőt az úgynevezett félemeleten is kismértékben, ezáltal a Belváros üzletnegyed-jellegét megőrzi. A hivatalok belső összefüggése általában megfelelő. A Károly király úti homlokzatokat a Madách Imre teret környező tömegeknek megfelelően képezte ki. A toronyszerű 100 méter magas felépítmény a nagy udvar lezárásával előkelő hatást nyújt, és a városkép kialakítását jelentékenyen befolyásolja. Az összes homlokzatok a zártsorú építkezés jellegét nyújtják. százszorosa volt.) Az akkori finanszírozási lehetőségeket illusztrálja az a koncepció, mely szerint az építési költségek fedezetéül a Községi Takarékpénztár által nyújtandó 21 millió 340 ezer pengős kölcsön, az üzemek 650 ezer pengős költségtérítése és a régi épületek bontási anyagainak értékesítéséből származó 285 ezer pengő szolgálna. Az előterjesztést a főváros törvényhatósági bizottsága az 1939. évi április 26-án tartott közgyűlésén tárgyalta. A név szerinti szavazás eredménye 63 „igen" szavazattal szemben csupán 3 „nem" szavazat volt. A közgyűlési határozatot a „magyar királyi kormánynak" is jóvá kellett hagynia. Ez a