A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

hardt Antal bizottsági tag urnák ez iránti indítványára utasitja végül a közgyűlés a tanácsot, hogy a dohány-utcai izraelita templom, illetve a templom környékének szabaddá tételére szabályozási tervet ké­szítsen s az idevonatkozó törvényes tárgya­lások megejtése után annak megállapítása, illetve a főváros szabályozási tervébe leen­63 dő felvétele iránt tegyen előterjesztést." A Pesti Izraelita Hitközség tizenhat évi előkészítő munka után végül is lemondott arról, hogy monumentális zsinagógát épít­sen a Lipótvárosban. Belátták, hogy erre nincs igazán szükség, mert a hívek jelentős része csak a nagy ünnepeken jár zsinagó­gába, a mindennapi használatra inkább megfelelnek a sokkal kisebb költséggel felépíthető kisebb templomok. Ilyeneket építtettek is időközben. A hagyatékok és alapítványok, amelyek a hitközségi jegyző­könyvek szerint ez idő alatt is szaporodtak, nem a templomépítést, hanem a szegé­nyek és rászorultak támogatását részesítet­ték előnyben. Új pavilonok épültek a Zsi­dó Kórházhoz, épült a Szeretetház és a Wechselmann Vakok Intézete (Wechsel­mann Ignác építőmester sem templom céljára, hanem a tanítói nyugdíjalapra és a Vakok Intézetére tett hatalmas alapítvá­nyokat). Amikor a Wesselényi utca meghosszab­bításával lehetőség nyílt a templom kör­nyékének szabaddá tételére, a hitközség vezetői fokozatosan felismerték, a Dohány utcai templom alkalmas arra, hogy Buda­pest belvárosában mint monumentális zsi­nagóga képviselje a zsidó polgárságot. Ek­kor bölcs belátással nem erőltették tovább a lipótvárosi építkezést, hanem megkeres­ték a kínálkozó kompromisszumos megol­dást. A Wesselényi utcai építkezésre két évti­zeddel később sor került, így az már nem tartozik a „meg nem épült Budapest" tör­ténetébe. A cikk korrektúrája után jutott tudomásomra, hogy Henri Evers rotterdami építész életmű-kiállításának katalógusában publikálták az 1899-es budapesti Zsinagógapályázatra általa készített tervsorozatot. (Han Timmer: Henri Evers, 1855-1929. Architect, geschiedeschrijver, hoogleroar. Rotterdam, 1997. 31-32. old. A tervsorozat őrzési helye: Technische Universitet Delft, Coll. Sluyterman.) A távlatrajz, a két homlokzat és a metszet a lapok sarkában látható kör-be foglalt csillag „jelige" alapján azonosítható a Tervbírálati jegyzőkönyv 9. sorszámú tételével. „Jelige: Rajzolt zöld csillag vörös körben — A tervezet hiánya az imahelyek keresztbe állítása és főleg ama körülmény, hogy a földszinti ülőhelyeknek majdnem 3/4 része alacsony és mély, túlnyomó része ennek következtében a templom belső és kedvező térhatásából semmit sem élvezhet. A karzatok túlságosan mélyek, a román stylben tartott architektúra sikerült ugyan, de komolyabb tanulmányozást igényelt volna." Evers zsinagógaterve jól illeszkedik az ismert tervek sorába; nem szembetűnő, hogy távoli országban készült. E terv megléte igazolja, hogy a lipótvárosi zsinagógapályázat még Nyugat-Európában is érdeklődést keltett. (Köszönettel tartozom Tjeerd Boersma [Rotterdam] és Hadik András uraknak, akik az információt, a katalógust és a tervlapokról készült fénymásolatokat eljuttatták hozzám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom