A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

hardt Antal bizottsági tag urnák ez iránti indítványára utasitja végül a közgyűlés a tanácsot, hogy a dohány-utcai izraelita templom, illetve a templom környékének szabaddá tételére szabályozási tervet készítsen s az idevonatkozó törvényes tárgyalások megejtése után annak megállapítása, illetve a főváros szabályozási tervébe leen63 dő felvétele iránt tegyen előterjesztést." A Pesti Izraelita Hitközség tizenhat évi előkészítő munka után végül is lemondott arról, hogy monumentális zsinagógát építsen a Lipótvárosban. Belátták, hogy erre nincs igazán szükség, mert a hívek jelentős része csak a nagy ünnepeken jár zsinagógába, a mindennapi használatra inkább megfelelnek a sokkal kisebb költséggel felépíthető kisebb templomok. Ilyeneket építtettek is időközben. A hagyatékok és alapítványok, amelyek a hitközségi jegyzőkönyvek szerint ez idő alatt is szaporodtak, nem a templomépítést, hanem a szegények és rászorultak támogatását részesítették előnyben. Új pavilonok épültek a Zsidó Kórházhoz, épült a Szeretetház és a Wechselmann Vakok Intézete (Wechselmann Ignác építőmester sem templom céljára, hanem a tanítói nyugdíjalapra és a Vakok Intézetére tett hatalmas alapítványokat). Amikor a Wesselényi utca meghosszabbításával lehetőség nyílt a templom környékének szabaddá tételére, a hitközség vezetői fokozatosan felismerték, a Dohány utcai templom alkalmas arra, hogy Budapest belvárosában mint monumentális zsinagóga képviselje a zsidó polgárságot. Ekkor bölcs belátással nem erőltették tovább a lipótvárosi építkezést, hanem megkeresték a kínálkozó kompromisszumos megoldást. A Wesselényi utcai építkezésre két évtizeddel később sor került, így az már nem tartozik a „meg nem épült Budapest" történetébe. A cikk korrektúrája után jutott tudomásomra, hogy Henri Evers rotterdami építész életmű-kiállításának katalógusában publikálták az 1899-es budapesti Zsinagógapályázatra általa készített tervsorozatot. (Han Timmer: Henri Evers, 1855-1929. Architect, geschiedeschrijver, hoogleroar. Rotterdam, 1997. 31-32. old. A tervsorozat őrzési helye: Technische Universitet Delft, Coll. Sluyterman.) A távlatrajz, a két homlokzat és a metszet a lapok sarkában látható kör-be foglalt csillag „jelige" alapján azonosítható a Tervbírálati jegyzőkönyv 9. sorszámú tételével. „Jelige: Rajzolt zöld csillag vörös körben — A tervezet hiánya az imahelyek keresztbe állítása és főleg ama körülmény, hogy a földszinti ülőhelyeknek majdnem 3/4 része alacsony és mély, túlnyomó része ennek következtében a templom belső és kedvező térhatásából semmit sem élvezhet. A karzatok túlságosan mélyek, a román stylben tartott architektúra sikerült ugyan, de komolyabb tanulmányozást igényelt volna." Evers zsinagógaterve jól illeszkedik az ismert tervek sorába; nem szembetűnő, hogy távoli országban készült. E terv megléte igazolja, hogy a lipótvárosi zsinagógapályázat még Nyugat-Európában is érdeklődést keltett. (Köszönettel tartozom Tjeerd Boersma [Rotterdam] és Hadik András uraknak, akik az információt, a katalógust és a tervlapokról készült fénymásolatokat eljuttatták hozzám.)