A meg nem épült Budapest - Budapesti Negyed 18-19. (1997. tél – 1998. tavasz)

RÉGEN VOLT - GÁBOR ESZTER A lipótvárosi zsinagóga pályázata

milyen feltételekkel adják vissza, illetve cseréljék át más telekre vagy telkekre a Szalay, Szemere, Markó és Koháry utcák közötti telektömböt. Időközben, 1906 júniusában, a Pesti Izraelita Hitközség — megtudván, hogy a Dohány és Wesselényi utca sarki telek elajándékozásának ügye a június 20-i közgyűlés napirendjén szerepel — arra kérte a székesfővárosi tanácsot, hogy azt vegye le a napirendről, mert őket is érinti és érdekli 59 • a telek. A közgyűlés, mellőzve a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács pártoló előterjesztését, valóban elutasította a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kérését, amely székházépítés céljára hatvanéves használatra kérte a két szomszédos telket. A további ügyiratok és jegyzőkönyvek igen hiányosan maradtak meg; azt lehet tudni, hogy a hitközség a telekcsere (conversio) tárgyában 1907. október 20-án beadványt intézett a székesfővárosi tanácshoz, de a beadvány szövege ismeretlen. 1908. május 25-én értekezletet tartottak a lipótvárosi templomtelek ügyében, és annak eredményeként módosító beadványt intéztek a tanácshoz. E szerint egy Balaton utcai, egy Ráday utcai (vagy helyette más ferencvárosi) telket kértek zsinagógaépítés céljára, továbbá a Wesselényi utcai „ki-szögellés"-t. A kiszögellés — pontosabb megjelölés, helyrajzi szám nem szerepel — valószínűleg még csak a Dohány utcai templommal határos saroktelketjelölte. Csaknem egy évvel később ké59. BFL IV. 1407.b. VI. 1467/906 cs. 133325/1906. sz. üi. 60. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyvei. 1906. június 20.983. kgy. sz. határozat. 61. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. Pesti hitközségi jegyzőkönyvek, Elöljárósági ülések jegzőkönyvei, 1908. szült egy újabb beadvány, amelynek szövege szintén ismeretlen, de tudjuk, hogy eredményeként 1909. november 3-án a székesfőváros közgyűlése „méltányolva a pesti izraelita hitközség kérvényében felhozott indokokat, a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztése alapján elhatározza, hogy az 1893. évi 1024 kgy. sz. közgyűlési határozattal a nevezett hitközségnek monumentális templom építési céljaira ingyenes használatul átengedett V. ker. 1070-1075. hrsz hat telek helyett — és ezeknek a főváros részére történő visszavétele mellett — ugyancsak ingyenes használatul átengedi a pesti izraelita hitközségnek egyházi és kulturális céljaira a székesfőváros tulajdonát képező s a VII. ker. Wesselényi utcában fekvő 5268/1-371 hrsz. 261 négyszögöl, 5268/1-3/2 hrsz. 140,20 négyszögöl, 5268/1-3/3 hrsz. 134,90 négyszögöl, végül az 5268/1-3/4 hrsz. 227,05 négyszögöl ki62 terjedésű négy telket..." Az így kapott 763,15 négyszögöl megközelítőleg az egyharmada volt a lipótvárosi templomteleknek, de általa a Síp utcai hitközségi székház és a Dohány utcai templom szomszédságában jutottak szükséges építési telkekhez, oly módon, hogy közben a nagy zsinagógát az utcasorból ki lehetett szabadítani. Annak igazolására, hogy ez a szándék megvolt 1909-ben is — nemcsak a negyedszázaddal későbbi építkezések eredményének visszavetítése —, idézzük a közgyűlési határozat záró bekezdését: „Steinmájus 28. 62. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának jegyzőkönyvei. 1909. november 3.1847. kgy. sz. határozat. 63. Uo.