Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert
Yvette Guilbert HELTAI JENŐ K erek hatvan éve annak, hogy a francia dal királynője a Somossy Orfeum színpadán először lépett a magyar közönség elé. Azóta is gyakori, ünnepelt vendégünk volt. Ez az évforduló nekünk jóval többet jelent egy távoli, idegen művésznő csöppnyi életrajzi adatánál. Mert ez a csontos, soványka, huncut szemű, lángvörös hajú, furcsa lány nemcsak a francia előadó-művészetet forradalmasította, hanem fiatal — akkor fiatal! — íróinkban és muzsikusainkban is életre ébresztette egy nálunk is ismeretlen új színpadi műfajnak, a kabarénak az ötletét. O világosított föl minket arról, hogy a tehetségtelen minisztereket, az ostoba diplomatákat, a köztársasági elnököket, királyokat, pápákat, ágyúgyárosokat, újságfejedelmeket, az elbizakodott tisztecskéket, a nálunknál is ostobább tábornokokat nem muszáj föltétlenül ájultan tisztelnünk, hanem kifigurázni és nevetségessé tenni is lehet, támadnunk is szabad őket, sőt ez a kötelességünk, ha világosságot és szabadságot akarunk. Föl kell lázadnunk mindenféle elnyomatás és zsarnokság ellen, tiltakoznunk a dolgozók kiuzsorázása, a kivándorlás állami támogatása, a szegény lányok piacra hurcolása ellen. És mindezt nem a reggeli kávéhoz mellékelt újság politikai vezércikkével, filozófiai értekezésekkel, nagyhangú, dörgedelmes frázisokkal, hanem az aktív beavatkozást megelőzőn, a mindenesti kupié vagy chanson hétköznapi, még csak nem is költői, de mindenki számára egyformán érthető és hatásos, egyszerű, goromba vagy finoman gúnyos szavaival, az igazságot, a békét, a boldogulást és a boldogságot szolgáló biztató és vigasztaló jót akarók örökös szellemi sztrájkjával. Hatvan évvel ezelőtt a vidéki urak és gavallérok „művelődni" jártak Pestre, színházba, orfeumba. Budapestre utazni ezt jelentette: elmenni a Folies Caprice-ba, mulatni a kis Rotton, a nagy komikuson, a legújabb német és zsidó vicceket hazavinni a kaszinóba, Ősbudavár színpadjairól pedig a shimmyt a Nőegylcti bálba. Mert a főváros orfeumaiban, a Kék Kacsában és a Rostély utcai Folies Caprice-ban német szó járta csak. íróink
