Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A VÁSÁRLÁS ÉS A SZÓRAKOZÁS INTÉZMÉNYEI - FABÓ BEÁTA A moziépítészet és a város

kedvelt, mondhatni elterjedt megoldása volt. A nyitható tetőszerkezet különböző változatai lehetővé tették nemcsak a nyári esti szórakozást, hanem az egész évben biztosított gyorsabb szellőztetést is. Ennek a fejlődési folyamatnak a lezárásaként 1930-ban megépült az Uránia mozi helyisége. Sokkal érdekesebb múlttal és speciálisabb helyzettel rendelkezett, mint bármely más mozi. Uránia Tudományos Színház (bécsi és berlini társai mintájára) néven működött 1899 óta az Alhambra mulató helyén. 1901 óta vetítettek itt filmeket, azonban nem működött önálló moziként. Időnként megvádolták, hogy — a lehetőségek kijátszásával, engedély nélkül — újabb mozi akar lenni. 1930-ban alakították át színházterét ténylegesen mozivá. Megint egy újabb mozi a Rákóczi úton. Adva volt minden feltétel egy újabb sikeres mozi létrejöttéhez. Az 1000 fősre tervezett mozi terveit az UFA cég megbízásából a Fórum már jól bevált tervezőpárosa, Jánszky Béla-Szivessy Tibor készítette. Ugyanazt a nagyvonalú, szellemes megoldást alkalmazták a jó adottságú, különös hangulatú belső térben, mint az előzőekben. A pompázatos, elegáns díszítés, aranyozás, nemes anyag, keleties belső ornamentika, ízléses lámpamegoldások szépen illeszkednek a velencei mór stílusú külsőhöz. A Józsefvárosi (1933-34) és a XIV. kerületi Pluto homlokzati tervei 1941 Fővárosi Önkormányzat Központi Műszaki Nyilvántartó és Mérnöki Iroda Tervtára „Az utcai homlokzaton megjelent a moziportál.. "