Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)
A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig
-a próza, a regény és a novella egyaránt, mely utóbbi a fénykorát éli, és ebből a legjobbat nyújtja az olvasónak. A Hét-hoz a lap indulásakor kötődő írók Kóbor Tamás, Ambrus Zoltán, Bródy Sándor, Thury Zoltán, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Justh Zsigmond, ám mellettük felbukkannak a nagy öregek is, mint Jókai és Mikszáth. Jelen van a lektűr is, melyet a szolnoki főispán felesége, Beniczkyné Bajza Lenke, Szabóné Nogáll Janka, Pékár Gyula és Erdős Renée neve fémjelez. A lap ugyanakkor érzékeny a világirodalom újdonságaira : a francia társasági drámák és novellák szerzői — Maupassant, ifj. Dumas, Daudet, Prévost, Anatol France — mellett a realizmust az oroszok képviselik, de megtalálhatjuk Zolát, Stendhalt és Strindberget is. A Krónika, az Innen-onnan rovatok, a „Saison-cikkek" még a látszatát is kerülni kívánják annak — ellentétben korábbi laptársaival —, hogy az események filozófiai mélységű tárgyalásába bocsátkozzanak. Ellenben tudatosan versenyre kelnek a napilapokkal, amikor lendületes, de olykor felületes módon a híreket glosszába, kommentárba, humoros reflexiókba, krokikba csomagolva kínálják az olvasóknak. Mesélnek mindenről (az alkotmányrevízióról, a lóversenyekről, a bankok világáról), éneket költenek, és dalban áradoznak a szilvórium nagyszerűségéről. Ez az a szellemi és formai többlet, az írói véna, a tehetség tobzódása, melyre /1 Hét oly büszke. Nemkülönben arra, hogy voltak „eszményeink és világnézetcink, amelyekért 22. A Hét, 1913. december 28.874. old. 23. Mikszáth Kálmán: A Hét-ről In: Kiss József: /. m., 209. old. harezba bocsátkoztunk teljes fegyverzettel" — emlékezik Sebestyén Károly a lap • y ... • y y 22 1913. évi karácsonyi jubileumi számában. Ez pedig a szabadelvűség, a demokrácia melletti elkötelezettség, a polgári fejlődés szükségességébe vetett töretlen hit volt. Az igazságot azonban sokféleképpen lehet tálalni, mivel ez idő tájt Magyarországon — ahogy Mikszáth fogalmaz — eleve sokféle igazság létezik, „pártigazságok, 23 i-» családi igazságok, kaszinóigazságok". E téren /1 Hét taktikája a következő: „Mi a hétfői igazságot rendesen csak szerdán vagy még később vettük tollúnk hegyére, amikor lezajlott a háborgás, megtompultak a színek, lehiggadtak a kedélyek A negyedik napon már veszedelem nélkül fejtegethettük a mi saját külön igazságunkat, mely többnyire elütött a tömegigazságtói" 2 ' 4 A lap politikai krónikáiban újnak számított, hogy az események hátterét és előzményét is igyekeztek megvilágítani. Nemzetközi bonyodalmak esetén kultúrhistóriai motívumokkal próbáltak egy-egy ország és kormány magatartására magyarázatot lelni. Ennek a pszichologizáló szociológiai attitűdnek része, hogy az események főszereplőit is emberközelbe hozza/1 Hét. Életrajzi portrék mindig is kedvelt műfajai voltak a korábbi enciklopédikus lapoknak. Dc itt a szereplők nem elérhetetlen magasságban trónolnak, még csak nem is előkelő távolságtartásba burkolóznak, hanem — bár nem annyira tetteikkel, mint inkább magatartásukkal, mozdulataikkal, érzelmi reakcióikkal — azt sugallják az olvasók24. Fenyő Sándor: Tízparancsolat a szerkesztő számára. A Hét, 1891.48. sz. 477. old.; Kiss József: Lm., 32. old.
