Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

egyesült magyar fővárosra. A baloldali mezőben szalmafedeles kunyhó felett gólyapár kelepel, ós odabenn egy borozó gazda a lap olvasásába merül. Jobb oldalt, a galambdúcos házban, bodor pipafüst cregetcse közben egy magyar nemes olvassa a lapot. Az oldalképck annyiban módosulnak, hogy az eddig magányosan olvasó alakok társat kapnak. A nő megjelenése egyértelműen a családi életre, a lap és a család közötti szoros kapcsolatra utal. A figurák azonban húsz év elteltével is alig változnak. A borozó gazdát lengő gatyába bújtatott magyar paraszt váltja fel, a magyar nemes megelégedett táblabíró képében olvassa fel az újságot asszonyának. Mindkét képet belengi a boldog Magyarország idillikus hangulata, melyről ironikusan jegyzi meg A ////cikkírója, hogy talán már csak az itt szereplő táblabíró az egyetlen az országban, aki ilyen jól érzi magát. Míg azonban az első változat a népies romantika kellékeit vonultatja fél, addig mindez a századvég felé már az idejétmúlt népszínmű o megelevenedő jelenetére emlékeztet. A lap az enciklopédikus jelleget komolyan veszi, és ezt a műfajon belül megbízható színvonalon műveli. „Az újságnak országos tekintélye volt, e hasábokról választották a Petőfi Társaság tagjait, ide írták s 9 verseiket az akadémikusok." Bepillantván az ezekben az évtizedekben megjelent évfolyamok tartalomjegyzékeibe, megállapíthatjuk, hogy minden számában közread természettudományos, történelmi, régészeti és néprajzi ismeretterjesztő 8. Vö: a Vasárnapi Újság címlapjai 1854,1876, továbbá a 60 éves Vasárnapi Újság, Vasárnapi Újság, 1914.2. sz. 32. old., Vasárnapi Újság 1876.2. sz. írásokat, közéleti portrékat élet-és jellemrajz címen, útleírásokat, nemzetgazdasági tárgyú elmélkedéseket. Megismerteti olvasóit a kor jelentős eszmei áramlataival, egy időben előszeretettel közli a pozitivista filozófusok elméleteit, foglalkozik a darwinizmussal. Állandó szerzői közé tartozik a történész Thaly Kálmán, Fraknói Vilmos, Salamon Ferenc, Szilágyi Sándor, Marczali Henrik és Márki Sándor. Irinyi Dániel 1867-ben párizsi leveleket küld az olvasóknak, Ugrón Gábor az 1870-71. évi porosz-francia háborúról tudósít. írásaival rendszeresen szerepel a nagy utazó Vámbéry Ármin, Pulszky Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója, olyan irodalomkritikus, mint Beöthy Zsolt, vagy a természettudós Herman Ottó. A lap szépirodalmi része költeményt, elbeszélést, regényt és zsánerképet ad közre. 1877-ben, hosszú évekig tartó hallgatás után itt jelenteti meg új költeményeit Arany János, Vajda János verseinek jelentős részét a Vasárnapi Újságadjü ki először. A regényírók fejedelme, Jókai háziszerzőnek számít, ugyancsak Mikszáth és Eötvös. Rajtuk kívül ( Isiky Gergely, Szász Károly, Bartók Lajos, Szabolcska Mihály, no meg sokan mások, a „középszerűek", ami természetes is, hiszen a lapot hétről hétre meg kellett tölteni olvasnivalóval. A külföldi szerzők közül a legkedveltebbek Verne folytatásban megjelenő regényei.

10 Állandó rovatainak témája az egyház és iskola, közintézetek és egyletek, irodalom és művészet, balesetek és elemi csapások, 9. Krúdy Gyula: írói arcképek, I. kötet Bp., 1957.322-323. old. 10. Vasárnapi Újság, 1905.32. sz. 508. old.