Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

A PESTI UTCA ÚJSÁGJAI - LIPTÁK DOROTTYA A családi lapoktól a társasági lapokig

Publicisztikai újszerűsége is ennek az igénynek a kielégítésében rejlik, tehát korra, nemre, szociális státusra való tekintet nélkül mindenkihez kíván szólni. Széles olvasókörnek szánt illusztrált hetivagy havilapról van szó, amely gazdag szépirodalmi és népszerű tudományos cikkeivel szórakoztatva tanít és tanítva szórakoztat. Fő ismertetőjegyei: a sokoldalúság, a prodesse et delectare elvének érvényesülése, a periodicitás, a folytonosság és az állandóság biztosítása mind formában mind programban. Ehhez társul még a nyelvi közérthetőség és a mondanivaló kihangsúlyozása változatos, figyelemfelhívó képanyaggal, továbbá szoros kontaktus az olvasóval és tudatos népszerűségre való törekvés. Bár észlelhető némi árnyalatnyi világnézeti, ideológiai eltérés egyes szerkesztőségek törekvéseiben, ez olyannyira minimális, hogy a célkitűzést nem befolyásolja. ízlésvilágát tekintve e sajtótípus jellemzője a kiszámíthatóság, a távolságtartás, mérsékelt érdeklődés a politika, a művészetek, az élet dolgai iránt, a túlzott aktualitásra való törekvés csábító erejének elkerülése, mivel a napilapokkal ebben nem tud konkurálni. Időszakonként markáns nemzeti hazafias érzület fűti, és nemzeti művelődési mintaképeket közvetít. Az irodalomkritikai lapoktól és az egyéb szakfolyóiratoktól megkülönbözteti a száraz, szigorú hangnemtől és a tárgyszerű információktól való tartózkodás vagy olykor a tanító-nevelő célzat előtérbe kerülése, mely idővel egyre inkább elmozdul a könnyed társalgási nyelv irányába. Társadalomtörténeti szempontból nézve, a megcélzott és a tényleges olvasókört a fővárosi és vidéki városi polgárság középső és alsó rétegei, a polgárosodó kis- és középnemcsség, valamint az értelmiség teszi ki. Számukra kívánják e lapok a meghitt közösségi élet cthoszát hirdetni, követve a társadalmi szerkezet változásait, a családi lapoktól a társasági lapok színrelépéséig. A Vasárnapi Újság, a „törzsökös magyar olvasó" újságja A családi lapok sorában legnagyobb tradícióval a Vasárnapi Újság rendelkezik. Fénykorát az 1867-es kiegyezést követő évtizedben éli, amikor „a sajtó és a közönség kölcsönösen nevelte egymást minálunk. Az újságok azt hitték: a házakba kell férkőzniök, és ez csak úgy lehetséges, ha az egész családnak adnak olvasmányt a nagymamától a hatesztendős Mariskáig. És megszületett az a hírlapfaj, amelyet egy szakember nemrég kíméletes szép szóval enciklopédikusnak nevezett. Vagyis mindent ád, és fölöslegessé tesz minden egyéb nyomtatott papirost: könyvet, revue-t, nótát, képes, divat, viczez-, sakk-, és gyermekújságot."

7 A Vasárnapi Újság címlapja is eligazítást ad, kikhez kíván szólni. Az 1854-es lapalapítás óta a címlap csak egyszer alakult át 1876-ban, de a régi motívumokat továbbra is őrizte. Konstans elemként mindvégig középen trónol Hungária alakja, jobbjában az ország címerével, bal karját védelmezőén kinyújtva lepillant a lába alatt elterülő 7. A Hét. 1 896. november 29.830-831. old.