Tömegkultúra a századfordulós Budapesten - Budapesti Negyed 16-17. (1997. nyár-ősz)

IRODALMI TÜKÖR - HELTAI JENŐ Yvette Guilbert

LISZKA. (Anyjamellettétrdelve.) Jóságos istenem! ha itt angyaloknak csúfolt a világ és ördögök voltunk, vigy magas egedbe, s tégy ott angyalokká! ÖTÖDIK JELENET. MIKLÓS. ÁBRIS. MRAWCCSÁK. VOLT. GZIGÁNYOK. KATI. STB. MIKLÓS. Liszka! te vagy?... (Hozzálép, látja a halottat, borzadva.) Ki ez a halott? LISZKA. Anyám! MIKLÓS. Anyád? — Óh szerencsétlen!... LISZKA. Csak te légy szerencsés! Nézd, az az ember oka minden bajnak, nála van a kincs. (A pintlire mutat.) Ebben van eldugva, — fogasd el! MRAWCCSÁK. (Figyel s szökni akar.) Haj, haj! MIKLÓS. (Megfogja.) Megállj, vén gazember! Ábris, fogjátok meg! (Abris és a zenészek fogják.) (Liszkához.) Hát neked mi bajod? LISZKA. Semmi! csak vigye haza kincsét! MIKLÓS. Hisz te vagy az én kincsem! LISZKA. Én mindjárt meghalok! (Elhanyatlik.) MIKLÓS. (Ölébe ragadja, s csókolja.) Nem halsz! nem engedem, s nem engedi isten!... Vezessetek! hadd vigyem doktorhoz, — vagy ha az nem segit, veled megyek fel a mennyországba! (IndulLiszkával.) (Csoportozat.) (A függöny legördül.) HARMADIK FELVONÁS. A színpad hátterében jobbra egy földszintes, mélyen benyúló ház, elől két ablak, az udvarra néző részen felosztva kettő-kettő, középen ajtó. Elől az ablak felett ezen felirat áll: „Városi kórház ". A ház előtt az egész színen keresztül léczkerités kapuval, ugy, hog)' az „ut" a szín elején van; a kerítésen tul, a kórház udvara fákkal, mely kertben végződik, a kerten keresztül fák és bokrok közt gyalogút vezet a temetőbe.